Varanasi 3

Ma egesz jo napunk volt, leszamitva, hogy a reggeli megallt bennem es nem akart mozdulni.
Reggel 5 korul keltunk, mert lementunk csonakbol megtekinteni a napfelkeltet meg nehany emberrel egyutt a szallobol. A ghatakon furodtek a hivok, de nem tul sokan. Utana visszazuhantunk az agyba es alvas delig, majd reggeli. Akkor mar nagyon meleg volt a tetoteraszon.

Viszonylag zokkenomentesen kijutottunk az autoriksas reszre (ertsd: ahol mar jarhatnak az autoriksak) es fogtunk egyet, mert a hires Benaresi Hindu Egyetemre igyekeztunk. Eleg sokat kellett haladni a tomeny benzingozben, lepesben, dugoban, ettol nem lett jobb a fizikai allapotom, sot.

Elso lepeskent felkerestuk az egyetem teruleten talalhato muzeumot (Bharat Kala Bhavan) es ott vagy 2 orat maszkaltunk sok szep szobor, festmeny, rezkarc, penzerme, meg tudomisen, meg mi minden kozott. Kellemes elmeny volt. Majd atmentunk az uj Vishwanath templomba korulnezni. Jo volt helyes, ertelmes fiatalok kozott lenni. Innen meg elmentunk a Majmok templomaba, majd a Kedar gathoz vitettuk magunkat. Itt a sikatorok sokkal szelesebbnek tuntek es az utcak baratsagosabbnak, az emberekrol meg nem is beszelve. Kezdtuk elvezni a helyzetet! E-nek jo otlete volt, hogy menjunk vissza csonakkal a szallasunkhoz, akkor nem kell a sikatorokban tenferegni, mert kozben besotetedett. Persze azert megrohantak a kissracok apro viragos-mecseses tutajokkal, amiket meggyujtanak es a Gangesz vizere helyezve uszkalnak a kis fenylo tutajok, amig el nem sullyednek. Vettunk ketto tenyernyi kis tutajt, az enyem beleborult a vizbe es azonnal elsullyedt, E tutajan a mecses pedig kialudt. Kertuk a csonakos pasit, hogy menjunk kozel egy uszkalohoz, hogy E mecseset meg tudjuk ujra gyujtani, mert egyikunknel sem volt gyufa. Odahajoztunk a legkozelebbihez, de nem volt sikeres az akcio, az is elaludt. Akkor jottek mas kissracok, azoktol vettunk egy harmadikat es azzal meg lett gyujtva a kettes szamu. Egyiket en a vizre tudtam helyezni, masik beleborult...
Na jo, szoval hazahajoztunk, kozben lattuk (illetve abbol egy reszletet, mert kozben a tutajokkal bajlodtunk) a vizrol a nagy nepi ceremoniat (mindennap 6-7-ig), aminek a vallashoz nem sok koze lehet, viszont a turistaknak tetszik. Valoszinuleg.

MISHRA Guest House
A Manikarnika Ghat (lepcso) kozvetlen kozeleben levo olcso szallas. Ugy latom, jo kis forgalmuk van, nem is ertem, hogy nem kerultek meg be az LP-be. A szobak elfogadhatok, az epulet belsejeben van egy atriumszeruseg, a korfolyosokhoz az szolgaltatja a fenyt. Vannak szobak, amiknek az ablaka csak errefele nyilik. A recepcio mellett internet lehetoseg van, az epulet tetejen tetoterasz etteremmel. Eleg jol foznek es sokminden van az etlapon. A tetoteraszrol nagyon szep a kilatas a Gangeszra es a kornyezo templomokra. Sok a majom a kornyeken es van nehany gekko a szobankban. :)
Meg valami. Annak ellenere, hogy kint a napon igen meleg van (a sikatorokban persze nem annyira), es a szobank ablakai del-delkeleti fekvesuek a masodik emeleten (osszesen 4 emelet van), megsincs tul meleg.

Varanasi 2

Varanasi valahogy nem az igazi. Egyre inkabb ugy gondolom, aki Indiaba megy, az ne Darjeelinggel kezdjen, mert ott elfeledkezik arrol, amire honapokig keszul, hogy mi varja majd Indiaban. Szerintem ha Delhi utan Agra, majd Varanasi jott volna, sokkal kevesebb problemank lenne itt Varanasiban. Delhiben, amikor megerkeztunk, az fogadott, amire szamitottunk. Nem zavart. Utana viszont Darjeelingbe mentunk es ott olyan kellemes legkor volt, hogy most Varanasiban (egyelore) keptelenek vagyunk megszokni a korulmenyeket. Hihetetlen az ovaros, olyan szuk es olyan riaszto. Szaguldoznak a motorosok, szabalyosan lekaszabolnak az embert. ha nem ugrana felre idoben. Alig van kulfoldi a szuk sikatorokban, az emberek nem mosolyognak, viszont nem lehet oket lerazni. Lent a parton nemhogy kulfoldi, de no sincs egy szal sem. Azt hiszem, most jott ki rajtunk a kultursokk.

Ezt a bejegyzest nem biztos, hogy meg kellene mutatni az osszes csaladtagnak! :) Legfeljebb innentol.
A szallasnak van egy tetoterasza, ahonnan ralatni a Gangeszra. Az az etterem, ami tok jo, mert nem kell kulon nyakunkba venni a varost, ha enni akarunk es - bevallom - nagyon jolesik, hogy mindenfele ismeros kaja is van, mint tojasetelek, sultkrumpli. Az etvagyam meg nem az igazi.

Van itt egy pasas, Suresh, azt hiszem, o a fonok, aki igen jo uzleti erzekkel foglalkozik a vendegekkel. Nagyon udvarias, de emellett oszintenek tunik, nem csak felvett a viselkedese, hogy minel tobbet el tudjon adni a szolgaltatasaikbol. Adott terkepet, elsorolta a varos latvanyossagait, persze kitert a sajat szervezesu varosnezesukre es hajokirandulasaikra is. Nem eroszakos!

Ma felajanlotta, hogy menjunk vele az allomasra, mert meg akartuk venni a jegyeket a tovabbi uticeljainkra. Felvallalta az egyeb inteznivaloinkat is, pl. megkerdezni egy taxist, mennyiert vinne el Bodhgayaba. (Eleg draga, este utitarsakra vadasztunk a tetoteraszon.) Szoval tok jo fejnek nez ki az illeto. Jolesik a gondoskodasa ebben az elegge ijeszto ovarosban. (Csak remelni tudom, hogy ez a velemenyunk nem lesz tartos.)
Az allomason szinten van egy turist buro, ahogy mas turistahelyeken is. Teljesen hulye modon nem vittunk magunkkal eleg penzt a jegyekre, ezert kimentem, hogy vegyek fel az ATM-bol. Na, ott helyesek voltak az emberek. Egy hosszu sor vegere alltam be, csupa pasi volt ott. Egyszercsak jott ket no es a sor elejere alltak. Akkor megkerdeztem, hogy nok elore mehetnek? Mire mutattak, hogy persze! Elobb is megtehettek volna, de mindegy. Odaalltam a nok moge. Utana viszont segitettek a ket nonek penzt felvenni, az egyik engem bokodott, hogy latom-e, milyen benak. Azok voltak, meg kell hagyni. Utana nekem is segiteni akartak, csak nem volt mit, 2 masodperc alatt a penzemhez jutottam. Mire visszaertem, szegeny E, aki az egyik felbehagyott jegymegrendeles miatt nem tudott velem jonni, mar teljesen kikeszult az aggodalomtol, hogy hol a feneben jarok. Kozben a turisztburos pasi is akadekoskodott vele, szoval szegeny teljesen kiakadt. Vegul persze nem ugy vettuk meg a jegyeket, mint akartuk, kenytelenek leszunk Delhiben tolteni egy ejszakat. Esetleg valaki tud ajanlani az allomashoz kozel egy szallast Delhiben?

Vissza az ovarosba autoriksaval (tuktuk), ameddig lehetett es elkezdtunk amszkalni, ki egeszen a ghatig (a Gangeszhez). Kozben elgge elment az ido. Lattunk halottegetest is, de zavart, hogy ott sem volt egyetlen no sem (nem lehet indiai nonek ott lenni, ezt is suresh meselte), sem kulfoldi.
Eloszot megmartjak a szepen becsomagolt halottat a Gangeszban, utana rakjak a hasabfakra. 400 kg fa kell egy egeteshez, azt is ott meregetik, a halottegetes is csak egy uzlet! Kicsit acsorogtunk, persze allandoan el kellett hajtani a kiskolkoket es a felnott ajanlkozokat, akik mind teged akarnak elvezetni mindenfele. Nincs mas, csak lepusztult sikatorok, ezeken keresztul probaltunk kivergodni a tulajdonkeppeni piacra, az ovaros szelere, hogy vegyunk nehagy cuccot, amit hordani lehetne ebben a melegben. Kozben bejutottunk egy selyemszaris uzletbe, nagyon szep kelmek voltak, jo borsos aron. Mire kiertunk a piacszerusegre (az ovaros is tele van mindenfele arusitohellyel, de ruhat nem talaltunk), addigra teljesen kiakasztottak a robogok es biciklistak es az oriasi tomeg. Megprobaltunk gyorsan visszajutni es akkor jott egy kissrac biciklin, a legjobb fej az egesz napban, aki elvezetett majdnem teljesen a szallasig. Mindig megallt es bevart es teljesen intelligensen viselkedett. Halisten, hogy ilyennel is talakoztunk!

Na mindegy, most mar vacsiztunk, megnyugodtunk, holnap megyunk hajnalban csonakazni a Gangeszre a szallo szervezeseben. Beszelgettunk 2 spanyol lannyal, hatha hajlandok megosztani velunk a taxit Bodhgayaba, sajnos utaznak tovabb. Aranyosak voltak.

Darjeeling es Varanasi

Roviden megprobalom osszefoglalni, mi tortent az utobbi 3 napon.
Utolso darjeelingi napunk remekul sikerult. Talalkoztunk Danival es Martonnal es megneztuk egyutt az Observatory Hillt, ahol elozo nap voltunk E-vel, megkisereltunk utazni a ropeway-en, kiderult, hogy 5 eve nem mukodik, de azert a taxis gatlastalanul kifuvarozott minket, pedig indulaskor is mondhatta volna, na mindegy.

Utana viszont megkerestunk egy tibeti buddhista kolostort, amit meg mi sem lattunk (szerencsere teljesen vizszintes ut vezetett oda valami csoda folytan) es hihetetlen szerencsevel nem csak beinvitaltak minket a szertartasra, amit legalabb fel oran keresztul elveztunk (mormogas, kantalas, dobok, cintanyerok, remek volt), hanem utana egy halotti torra is meghivtak, amelynek kereten belul megkinaltak egy csomo kajaval, ugyhogy az ebedunk ezzel rendezodott is. :) Ez most igy viccesen hangzott (remelem), de az igazsag az, hogy nagyon megtisztelve ereztuk magunkat.

A nap tovabbi reszeben a Chowrastan elveztuk egy rockegyuttes dallamait, hehe, majd a thai etteremben valami rettenetesen finomakat vacsiztunk.
Dani segitett a nyavalyas trojai lekuzdeseben, azota nem toltottem fel kepeket, de most mar tudom, mit csinaljak vele, ha elobukkan.
Masnap (tegnap) delelott elindultunk Varanasi fele, es hogy rovidre fogjam a szot, ma este kb. 6-ra erkeztunk meg Varanasiba a vonat 10 oras kesesenek koszonhetoen. Mar Darjeelingbol le NJP-be sem volt egyszeru az ut, occsoer akartunk utazni, meg is szivtuk, mert hatul kucorogtunk egy dzsipben 3 orat es meg en is emelyegtem, nemhogy szegeny E, akinek egy normal autozas soran is felfordul a gyomra. Ehhez az uthoz kepest a hullamvasut kismiska, plusz ez 3 ora hosszat tartott. A rohej az, hogy elore elhataroztuk, inkabb megveszunk eggyel tobb helyet, igy valamivel kenyelmesebb lett volna, ehhez kepest addig alkudoztunk, amig a legrosszabb helyeket kaptuk ket masik fickoval. Olcso volt, kerestunk is valami 30 rupiat fejenkent a bolton! (~120 forint). Az egyik ficko egy indiai pasas volt, akivel hatul nyomorogtunk. Nagyon rendes volt, aggodott ertunk, odaadta az email cimet, hogy irjunk neki, ha rendben hazaertunk Magyarorszagra.
Ja, azt nem is irtam, hogy jol atvagta a dzsipes a fejunket, mert nem vitt el egeszen NJP-ig, hanem csak Siliguriig, onnan meg kulon autoriksaval kellett tovabbmennunk, nem csak nekunk, hanem egy japan sracnak is.

Aztan jott vegre a vonat, kb. 2oras kesessel, de akkor meg nem aggodtunk. Ezt a 2 orat sikerult neki 10 orara felkuzdeni, mire elertunk Mugal Sarajba, ott kellett leszallni. 3A-n utaztunk, itt nem hoznak kajat, mint odautban a 2A-n tettek, viszont egyfolytaban jarnak az arusok. Mi nem vettunk semmit, csak teat toluk. Volt sutink Darjeelingbol, ennek ellenere nekem vegig semmi etvagyam nem volt, a masfel nap alatt megettem kb. 2 puffancsot, plusz amivel az utitarsak megkinaltak. Nagyon helyesek voltak, mindenki a szarnyai ala vett minket es tenyleg onzetlenul. Ez nem az a nep volt, akik a Bazaarban le akarjak venni a turistat. Volt egy idosebb es egy fiatalabb no a 25 eves fiaval, ok hatarozottan gusztusos es nagyon finom hazikajat adtak. Nem sokat, de mindenbol megkinaltak, bar en abbol sem kertem mindig. Kaptunk pl. porcukorba hempergetett edes levelesteszta-szeruseget, hasonlot sos formaban, lekvaroskenyeret(!), E majd leirja a tobbit. Egy fiatalember mar NJP-ben (New Jalpaiguri) felkarolt minket, amikor kiderult, hogy o is azzal a vonattal utazik, sot, egy kocsiban. Leirta, hogy milyen allomasok vannak Mugal Saraj elott, szolt, hogy mikor kell leszallnunk, vett nekunk hamozott papayat (amit odaadtunk egy koldusnak, mert nem mertuk megenni). Mellettunk Sikkimbe valo sracok utaztak, azok nagyon helyesek voltak, az egyik a testveret kiserte egy mutetre Delhibe, a masik meg katona volt es asszem az allomashelyere utazott. Ok peldaul semmi szemetet nem szortak a foldre, mint masok, a muanyag uvegeket is osszegyurtek es kidobtak (nem az ablakon).
Mindezek ellenere nagyon lassan telt az ido es eleg kenyelmetlenul is, mert mindenkinek sok csomagja volt es az ulesek kozott is azok voltak. Minden turelmunkre szukseg volt, hogy kibirjuk azt a plusz 10 orat. (Reggel hetre erkeztunk volna menetrend szerint.) Es foleg, hogy tudtuk, nekunk meg be kell jutni Varanasiba es meg kell keresni a szallast.
Megtetszett, amit Daniek meseltek a varanai szallasukrol, Nagyerzsi pedig az elerhetoseget is kikereste a Mishra Guest House-nak, igy meg Darjeelingben megkertuk a szallason recepcios tibeti sracot, hogy szoljon oda, es jelentse be az igenyunket a 203-as szobara. Tudtuk, hogy ezt kell kernunk, Daniek elmondtak, hogy ennek ablaka es erkelye is van, szemben a tobbivel.
Na, de ott tartottam, hogy vegre megerkeztunk Mugal Sarajba, ahol en azt mondtam, nem erdekel, ha nem annyira olcso, innen taxival megyunk, nem autoriksaval. Es milyen jol tettuk, viszonylag hosszu volt az ut, iszonyu tomeg volt, dugo es szmog.
Azt mar tudtuk, hogy az ovarosba semmilyen jarmu nem mehet be (kiveve a motoros sracokat, azok sem mehetnek szerintem, csak futyulnek ra), igy amikor a taxis kitett a Manikarnika ghathoz (lepcso) kozel eso reszen, mi nekivagtunk az ovarosnak. Utolso energiankkal (en legalabbis) lefutottuk a tavot a nehez hatikkal.
A recepcion persze eloadtak ugyanazt, amit Danieknak, de E vegul elintezte, hogy megkapjuk a 203-ast. Ugyes ez a gyerek, nem is tudom, kitol orokolte...

Darjeeling 7

Itt vagyunk, nem izgulni! :)
Lett vegre jegyunk hetfore, remelem, nem valami atvagas. A multkori pasasok odarendeltek masnap delelottre, egyebkent jo fejek, mindennap talakozunk veluk, mert itt dolgoznak az egyik netcafeban, de nem tudtak masnap sem jegyet szerezni, erre megmondtuk nekik, hogy akkor mi is tovabb probalkozunk mashol. Vegul kaptunk egy cimet, ahol mara meglett a jegy, ide is irom a buro nevet, mert sem az LP-ben, sem a masik konyvunkben, amit itt vettunk, nem emlitik: GUPTA Tours. Egeszen kozel van az allomashoz.

Tegnap elmentunk a Botanikus kertbe a teaultetvenyen keresztul, mert azt hittuk, en legalabbis, hogy ott van kozel. Ott is volt, de nem kozel, egeszen a varos kozepeig (legvonalban) vissza kellett setalni, de nem ez volt a baj, hanem hogy vegig meredeken ment az ut, azt hittem, kikopom a tudomet, mire felertunk. Elotte viszont olyan mazlink  volt, hogy lattuk, hogy a teaultetvenyen eppen szedtek a vencsajok, meg 1-2 kevesbe ven is, a teat, csipkedtek a teacserje felso hajtasait es viccesen dobaltak hatrafele a hatukon levo kosarba. Mindegyik feje folott egy-egy esernyo, mint szerves tartozeka a felszerelesuknek, ugyanis odatuzott a nap. Utana kezdodott a kirandulas a botanikus kertbe. En igazan nem ertem, hogy lehet igy elni, mindenfele lakohaz kozott haladtunk, kedves, mosolygos emberek kozott, kozben meg megfulladsz a buztol es akarmerre nezel, szemethalmok, es folyik a szennyviz a nyitott csatornakon. Milyen lehet a tobbi varos, ha Darjeeling is ilyen? No, de elertunk a botanikus kertbe es ott nagyon nagy tisztasag volt, szemetladak es tablak, hogy mindenki legyen olyan kedves es oda szemeteljen. A gyujtemeny szerintem nem tul gazdag, az orchideaallomany sem, viszont gyonyoru szep.

Utana visszamasztunk a varosba (akarcsak a Gellerthegyre masznank fel naponta 10x, olyan ez a varos, csak annal magasabban van). Az alsovaros egy hatalmas piac es nem is annyira a romlo cuccoktol buzlik, mint inkabb a rettenetes kipufogogazoktol. Azt hinne az ember, hogy egy hegyvideki udulovaros nem ilyen, de Indiaban ugy latszik, igen, meg lehet fulladni, gyorsan fel kell menni a felsobb reszekre.
Persze ne higgye senki, hogy nem erzem jol magam, de azert az ilyesmirol is kell beszelni asszem. Furcsa kettosseg ez a varos - gondolom, a tobbi is -, jelen van a sok szep megbamulnivalo es a nagyon nagy igenytelenseg. Erdekes, amit mar talan emlitettem, hogy a szuk utcakon a forgalom hatalmas es mindenki arra megy, amerre akar, a jarmuvek dudaval jelzik, hogy eppen jonnek, vigyazat. Sok az ember, nem csak kulfoldi, hanem belfoldi turista is, de furcsa modon megsem ernek hozzad, nem loknek fel.

Rettento sok gyerek van, minden iskolanak mas uniformisban jarnak a tanuloi. Az egeszen picik is egyedul mennek az utcan hazafele, aranyosak, jokedvuek, mosolyognak, hancuroznak. Erdekes elkepzelni az itteni gyerekek eletet, kilepnek a rozzant otthonukbol es a vilag egyik legszebb tajat latjak, amerre csak neznek.
Ott tartottam, hogy igyekeztunk a varosba fel, elmentunk egy hofeher bengali hindu templom mellett, amit a sracok kinyitottak nekunk, hogy megnezhessuk.
Tegnap este ettunk chowmint a kozeli piacon, ez zoldseges piritott teszta, amilyet nalunk is kapni a kinai ettermekben. Kesobb E a csirkehusost is megkostolta, de az nem volt olyan jo.
Ma sokaig aludtunk. Mire osszeszedtuk magunkat, a szallo Konferencia termeben, ami nagyon elokelo (bar baromi hideg van ott is) valami kereszteny gyules tombolt, hatalmas hallelujak es hegeduszo-kiseret, kiabalas, ahitatoskodas. Utana jott a vonatjegy atvetele, en kisse fostam, hogy megint csak visszahivnak majd, jegy meg sehol, de meglett vegul.

Ezutan megneztunk ket templomot, egy hindut az allomasnal, es egy tibeti buddhistat, amibe ugy jutottunk be, hogy eppen akkor jott egy no, kinyitotta es szolt, hogy nyugodtan nezzuk meg, amikor elmegyunk, zarjuk be a kaput a lakattal, majd a no balra el. Jo erzes, hogy biznak az emberben, pedig az adomanyok is ott voltak rizsbe szurkodva  a templomban, de nem feltek tole, hogy elvisszuk.

Estefele elmentunk a Chowrasta (foter) folott az Observatory hillen levo templomokba. Ide mindenkeppen menjen el, aki erre jar, hihetetlenul sok imazaszlo van fellogatva, amin majmok ugrabugralnak. Nagyon latvanyos, marmint a sok imazaszlo, nem a majmok, amelyektol en egy kicsit tartok oszinten szolva, mert eleg kiszamithatatlanok.  Ja, es ennek kovetkezteben most itt ulok egy piros pottyel (tika) a homlokomon, mert volt ott egy hindu szenthely is, ahol  megaldottak minket, gyujtottunk fustoloket es gyertyat, leperkaltuk az adomanyt, erre kaptunk tikat a homlokunkra.
Volt itt egy nagy unnepseg a Chowrastan tegnap, ket iskola egyesulesenek 130. evfordulojat unnepeltek. En is leultem egy kicsit nezni, adogattak egymasnak a selyemsalakat tiszteletuk jeleul, Angliabol is jott valami vendeg, utana az iskolasok musora kovetkezett, de azt mar nem tudtuk a jegyek miatt megnezni, meg a tuzo nap miatt, amit ma sajnos elegge hianyoltunk.

Darjeeling 6

Most kezdek egy kicsit pipa lenni. Nem tudom beolvasni az egyik kartyamat, igy a mai kepek lehet, hogy elmaradnak, remelhetoleg nem orokre.
Masik problema, hogyan jutunk el Darjeelingbol Varanasiba. Holnaputanra mar nincs hely, kulonben is akkora tomeg tulekedett a kisvonat jegypenztaraban, ahova kuldtek jegyet venni, hogy csak na. A pasas a penztarban olyan angolt beszelt, hogy igen vajtfulunek kellett ahhoz lenni, hogy akar egy szot is megertsen az ember, mikozben a belet kinyomta a tobbi, foleg turistak. Vegul otthagytuk a fenebe az egeszet es delutan visszamentunk a turiszt buroba, ahonnan a palyaudvarra kuldtek jegyet venni. A pasas ma kinyogte, hogy ja, mashol is lehet jegyet venni! Es megadta egy utazasi irodanak a cimet. Ilyenkor utni tudnek. Oda mar ma nem mentunk el, valszeg bezart. Vegul hazafele eszrevettunk egy kis irodat a szallasunkhoz kozel, bementunk es a srac elkezdett valamit intezni, aminek az lett az eredmenye, hogy holnap reggel 9-re visszamegyunk, aztan vagy lesz hely, vagy nem...
Ez a vege volt a mai napnak (eddig).
Az eleje meg a kovetkezokeppen alakult:
Hajnalban gyonyoru rozsaszin szinben jatszott a Kanchendzonga es a kornyeke, kiugrottunk az agybol megnezni.
Mara tovabbi kolostorlatogatasok voltak beutemezve, fuszerezve a jegyvasarlassal, ami kello alaphangulatot adott, foleg, hogy szegeny E jocskan megfazott es nem erezte igazan jol magat.
A kisallomasrol mar emlitettem, milyen felcukkolt allapotban jottunk el, innentol viszont jol alakultak a dolgok. Taxival elmentunk Ghoom kornyekere es 4 erdekes es szep kolostort sikerult megneznunk. A taxis egyik helyrol a masikra vitt minket, majd vissza is hozott Darjeelingbe potom 300 ruppoert. Igaz, utkozben beigertunk neki +30-at, mert kezdett kicsit elhuzodni a kirandulas, amit a vegen fel akart emelni +100-ra, de mi mondtuk, hogy 330 volt a megegyezes, mire megsertodott es  csak a 300-at vette el. Jol kitolt velunk!
A kolostorokban mindenhol megneztuk az imatermet, amit volt, ahol nekunk nyitottak ki, korbementunk korulotte az oramutato jarasaval megegyezoen, mikozben mormolva hajtottuk az imamalmokat. Mindenhol voltak hatalmas nagy egyedulallo imamalmok is, amik a tegnapihoz hasonloan kis csengoket szolaltattak meg. Es kisebb-nagyobb sztupak. Ami egyedi volt bennuk, azt rovidesen elmeselem.

Dunggon Samten Choling Monastery
Amikor odaertunk, meg csak a szerzetesek nyuzsiztek az udvaron. Nehany idosebb es sok kicsi, akik mint a megvadult kiskecskek, kergetoztek. Egynemelyik az udvaron szorgalmasan mosta a szennyest. Ebben a kolostorban egy 4,8 m magas eljovendo Buddhaszobor talalhato. Teat akartunk inni, de nem volt eppen villany (allitolag), kesobb szoltak, hogy de meleg tej, az van. Azt biztos valami massal melengettek, hehe. Kertunk E-nek egy bogrevel.

Doling Gum Sakya Guru Gompa
Itt kulon kis hazikoban volt a ket hatalmas imamalom. Az imahaz mogott a szerzetessracok nagy vehemenciaval kriketteztek.

Yiga Choling Monastery
Mar megint bekavartunk valami nem turistas telepre, bar most taxival. A vegen egy szep kolostor all. Bent a szerzetes  megengedte E-nek, hogy megnezegessen egy nagyon oreg hosszukas konyvet, amire E-nek mar eleg regota fajt a foga. Ilyen konyveket a szertartasokhoz hasznalnak. Itt is volt egy nagy Maitreya (eljovendo Buddha) szobor.

Dali Monastery
Ez egy hatalmas nagy kolostor, megfelelo idegenforgalommal. Sokkal gazdagabb is, mint a tobbi, a turistakat szervezetten is ide hordjak. Kifogastalanul karban van tartva, az epulet egesz tomege messzirol latszik a hegyoldalon. Itt is az udvaron szaladgaltak a kis szerzetesek, a nagyobbak csak uldogeltek. Volt egy kulonterem, amiben 6 db nagy, arany szinu imamalom volt, majdnem mindegyik elott ult 1-1 oreg szerzetes, vagy ~no es hajtogattak, mikozben mormoltak. Minket is beinvitaltak ide egy hajtasra. Arrebb egy konyvtarba kerultunk be, majd a kavezoban egesz finom kavet ittunk. Egy hatso ablakon keresztul gagyi szexualis abrazolasokat lattunk (ertsd: nem eredeti), de nem tudtuk tuzetesebben megnezni, mert arra jott egy szerzetes a mogorva kutyajaval. Ez a kolostor a drukpa kagyu iranyzathoz tartozik, vagymi. :)

Ez itt az utolso kepen az egyik kedvenc kajank, a csirkehusos gozolt momo.

Darjeeling 5

Van egy kedvenc reggelizohelyunk, ahol friss peksutemenyt mernek es meg a panorama is csodalatos. Ma sajtos-fokhagymas sutemenyt ettem, E pedig friss bucit.
Kezdunk kifogyni az otthoni tiszta ruhakbol, ezert mostunk egy keveset meg reggel, amivel az a baj, hogy csak remenykedhetunk, hogy nehany nap alatt megszarad, annyira hosszu es hideg az ejszaka es annyira huvos a szobank. Ezert a tiszta ruhat  kiteregettuk a teraszra  a tobbi lako ruhai melle, igy a terasz kezd kisse egy mosodahoz hasonlitani. Teljesen korrekt furdoszobank van kulonben, de mint pl. Gorogorszagban, itt sincs zuhanyfulke, mosakodas utan uszik az egesz. Este lezuhanyozunk, reggelre a helyiseg pontosan ugyanolyan vizes, mint este volt. Hat ennyit a szaradasi eselyeinkrol.
Szerencsere nap kozben nagyon joido van, ma mindketten szandiban indultunk utnak.
Egesz nap kirandultunk. Eloszor a Tibetan Refugee Self-Help Centre-t kerestuk meg, ahova mas normalis ember dzsippel megy, mi inkabb gyalog bandukoltunk az erdon es Darjeeling nem igazan turistas reszein keresztul. Nem mintha bantam volna, de amikor meg nem tudtuk, mennyi van hatra, azert csendben szitkozodtam.

Ez a tibeti menekultek onsegito kozpontja, ami abbol all, hogy a tibeti emberek  bizonyos munkafolyamatokat vegeznek, pl. hagyomanyos cipokeszites, fafaragas, kotes, meg ilyesmik, amiket vegig lehet nezni. A vegeredmenyt egy uzletben vasarolhatjak meg az erdeklodok. Mi is bekukkantottunk mindenhova, remelhetoleg lesz kep is mindjart. A fafaragoval kotottem egy kulon uzletet is, de pssszt!
Eppen az imamalmokat porgettuk, amikor jott egy oreg bacsi es elkezdte nyitogatni az imaterem ajtajat. Megengedte, hogy bemenjunk korulnezni, vegre lattunk egy tibeti buddhista szentelyszeruseget.

A centrumnak kulonben eleg nagy volt a forgalma, egymas utan jottek a dzsipek a neppel, de erdekes modon foleg keleti latogatok voltak. Probaltam kipuhatolni, hatha lesz helyunk visszafele az egyik dzsipben, de mind tele utassal erkezett. Az egyik sofor szerint mas tibeti kolostor nincs a kornyeken, de mi a jo oreg LP-re hallgattunk es a kornyek lakoinak segitsegevel eleg egyszeruen eltalaltunk a 15 percre levo kolostorba. Itt kinyitottak nekunk a szentelyt (hogy hivjak ezt egy buddhista kolostorban vajon?) es korbenezhettunk, fotozni tilos. Utana visszavettuk a szandinkat - menku hideg volt az imaterem padloja.

Volt az epulet bejaratanal egy kb. 3 meter magas imamalom, az forgataskor hozzaert egy csengettyuhoz, szep hangja volt. Forgattuk ugyesen, ugyis csak ezt forgathattuk, mert az osszes tobbi normal meretu be volt bugyolalva egyenkent ujsagpapirba. Valami unnepuk lesz novemberben, akkor fogjak felavatni a vadiuj imamalmaikat. A kepen lathato (remelem, mert a kepeket kesobb teszem fel) egy szerzetes, akivel beszelgettunk, nem itt lakik, o is latogato volt.
Innen mar csak fel kellett maszni a varosba egy szinten nem tul turistas varosreszen  keresztul, szerencsere eleg hamar visszaertunk, de azt hiszem, ma sem kell altatni. Vegulis kiderult, tok folosleges a nepeket dzsippel korbevinni, ha nem riadnak vissza egy kis setatol... :)) (De nagy a pofam, hehe...)

Darjeeling 4

Ujra itt ulunk a netcafeban, most mar szerencsevel jartam, lejottek a kepek hamar. Az volt a baj, hogy van itt egy USB hosszabbito es azzal a kartyaolvaso nem tudott egyuttmukodni. A pasas azt ajanlotta, dugjam be hatul kozvetlenul a gepbe a kutyuket, es igaza lett.
Ma vegre megtalaltuk Korosi Csoma sirjat, azt is tudom, hol volt az a pont, ahonnan masfele mentunk, mint kellett volna, ha valaki menni akar, konnyeden el tudom majd magyarazni neki.
A siremlek egy picike temetoben van, nagyon szep helyen, pont egy teaultetveny folott. Szep eros sargara van festve. :) Amugy nagyon melton megemlekeztek Korosi Csomarol, televan meltato tablakkal mogotte a fal. Hamarosan elokerult egy oreg, aki a sirt gondozza. Megmutogatta a vendegkonyveket, a kepeit, stb-stb. Lefenykepeztuk, ideadta a cimet, majd kedvesen elrakta a kis hozzajarulasunkat a sir gondozasahoz..

Ezutan atmentunk a Happy Valley nevu teaultetvenyre, ahol  teabokrok ezrei kozott vezetett le az ut a feldolgozohoz. Lent a bejarat elott lekapcsolt minket egy no, beinvitalt a bodejaba, beszelt a teakrol, egesz erdekeseket mondott meg ugy is, hogy nyilvanvalo volt, hogy nem ingyen teszi. Beavatott a teakeszites rejtelmeibe a bodeban, aztan megittuk a mintateat, kifizettuk, amit kert, beirtunk az o vendegkonyvebe is, majd a tanacsai szerint elmentunk a teafeldolgozohoz, ahol kizarolag a Harrods (London) szamara keszitenek teakat. Ott egy fiatal pasi korbevezetett a nemtomhany munkafazison (talan 5), aztan a kotelezo borravalo leperkalasa utan mehettunk isten hirivel egy negyedora mulva.

Ezt a teaultetvenyt keresse fel, aki erre jar, mert nagyon szep a videk.
Par szo a kozlekedesrol. Itt Darjeelingben csak taxi van, az is tobbfele. Kiberelhetsz magad egyet, akkor eleg huzos az ar, barhova mesz. Ez az exkluziv mod.
Van a shared mod, ami azt jelenti, hogy ha van hely a taxiban, akkor barki leintheti es beszallhat es nagyon olcso, 7 rupia/Kopf. Semmi mas nincs, sem riksa, sem tuktuk fillerekert. Igy ha valahova el akarsz jutni, akkor vagy jar arra egy taxi, vagy gyalogolhatsz.
Nekunk szerencsenk volt visszafele, el tudtunk csipni egy 7 rupias taxit, ami visszavitt a kozpontba. Onnan viszont gyalog a piacon at. Tulkepp egesz Darjeeling kozpontja egy nagy piac, es vannak nagyon durva reszek is. Mi peldaul mar delelott bekavartunk egy husos reszlegre, en inkabb nem neztem sehova sem, tul tomeny volt a latvanyossag. Aztan visszafele is erintettuk, mert arra kellett menni. Ilyen helyeken persze a hm... illat sem eppen tul kellemes. Marmint a piacokon, mert a husos reszlegnel meglepoen nem volt szag. Itt egyebkent egyaltalan nincs tehen, csak sok kobor kutya, amelyek egesz nap a legmeglepobb helyeken kepesek elnyulni szunditani egyet. Persze a 12 oras ejszakai muszakot ki kell valahol pihenni.

Azt persze senki ne felejtse el, hogy itt semmi nem vizszintes am, hanem inkabb baromi fuggoleges, ugyhogy van is mar nemi kis izomlazunk.
Egyre inkabb rajovok, hogy remek helyen van a szallasunk, magasan, egy piacmentes helyen, egyebkent azon a kornyeken, ahol az LP ajanlgat szallasokat.
Ja, meg annyit, hogy ma beengedtek egy mecsetbe minket, csak elotte le kellett vetni a cipoket. Meg a fejunkre sem kellett tenni semmit. Meghuztuk magunkat egy sarokban, es neztunk ki a fejunkbol, meg fotozni sem mertunk nagyon, mert ott imadkoztak a muszlimok a szonyegeken. Eleg hamar ki is iszkoltunk onnan.
Ha 1-1 betu kimaradt, elnezest, ez egy eleg rossz billentyuzet.

Darjeeling 3

Szegeny E nem tudott megint aludni. most probalja osszeszedni magat, addig en eljottem letolteni a kepeimet. Eleg lassunak tunik ez a gep, 20 perce ulok itt, de meg nem latom a meghajtot sem.
Tegnap a deli reggelizes utan elsetaltunk a nemtommilyen terre, az a Fo ter (nincs most itt a terkep), van a kozepen egy rettenetes arany szobor. Nap kozben teljesen jo az idojaras, ugyhogy a kedvezotlen velemenyemet kisse visszaszivom. Most is ezerrel sut a nap es ma reggel a teraszrol lattuk a Kanchendzongat (hallod, ZM?).

Szoval a teren kicsit bamultuk az uzletek kinalatat, meg a kilatast, ami gyonyoru! Darjeeling varosa a hegy legmeredekebb reszeire epult, ezert barmerre jarsz, a hazak kozotti felmeteres lyukon csak a szemkozti hegyeket latod es szinte minden utca panoramahely is egyben.

Az egyik uzletben a pasas (mindenki nagyon kedves es egyaltalan nem eroszakosak az arusok) tudta, ki az a Korosi Csoma, sot, juteszembe, itt szemben a reggelizohely tulaja is tudta es o is es az uzletes pasas is elmagyaraztak, merre kell menni a sirt megnezni.Elindultunk, egyfolytaban lefele kellett menni, elhagytuk az allatkertet, amit ido hianyaban nem tudunk megnezni, majd tovabb, kerestuk a temetot. Eleg sokat mentunk, egyre lepukkantabb helyeken, itt mar szmog is volt, a varosresz neve hasonlitott az angol temeto szohoz, ezert mindenki kuldott tovabb. Vegul kiderult, hogy tenyleg van ott egy romai katolikus temeto, ekkor mar sotetedett, viszont Korosi Csoma sehol. A temetoben egy ottani embert kerdeztunk, o is tudta, kirol van szo, sot, a nevet is leirta nekunk a sajat irasukkal egy papirra, hogy ezt mutassuk a taxisnak. Kiderult, hogy Korosi Csoma nem a temetoben van eltemetve, hanem van egy siremleke valahol arra, amerre jartunk. Erre elkezdtunk visszamaszni a hegyre, haaaat, nem mondom, hogy orultem neki, bar az elozo napi oxigenhianyom mar elmult. Oriasi szerencsevel jott egy taxi a felhomalyban, de azzal mar csak a bazarhoz vitettuk magunkat es a mai elso program lesz Korosi Csoma.

Kozben a memoriakartyat meg mindig nem tudta beolvasni ez a francos gep! :(
A bazarban megtalaltuk Darjeeling plazajat, a vicc az, hogy atvizsgalnak mindenkit, mint a repteren, a fegyveres orok es kapu is van, ami sipol. Persze nalam sipolt, de aztan vegigtapogattak valami infrakutyuvel (a kutyu biztos, az infra nem) es beengedtek. A plaza nem egy nagy szam, eleg ures, van viszont benne egy teazo, az szuper, teljesen nyugati szinvonal es isteni teaik vannak, amikbol kettot meg is kostoltunk.

Az est fenypontja egy hangulatos tibeti etterem volt. Mindketten momo-t kertunk (erre mar regota fajt a fogunk), egy gozoltet (ez az eredet tibeti momo) es egy sutottet. Sajna kozoltek, hogy gozolt nincs, csak sult, ezert E valami mast valasztott, majd o leirja, hogy mit, en nem jegyeztem meg. Egy kerek, csirkehussal toltott, sult cucc, nagyon finom! A sult vega momo is jo volt, csak egy kicsit olajosabb a kelletenel, feltem, hogy grimbuszt csinal a gyomromban, de nem. Nyugtatoul kertunk egy limonadeszeruseget, utolag kapcsoltunk, hogy az friss citromot jelent belecsavarva, ami, ugye, meg itt sem ajanlatos, ezert utanadobtunk egy kis Smectat is a bekesseg kedveert.

Ha a kartyamat nem kepes ez a nyamvadt gep beolvasni (pedig nincs is tele, kb. 1,5 G foto van rajta), akkor nem tudom, mi lesz. Szoval kepek egyelore nincsenek. :((