Delhi es Amritsar

Delhiben a main Bazaar valszeg teli alomra keszul.
Masnap kenyelmesen keltunk, jot reggeliztunk (frissen sutott peksutemeny + tejeskave), aztan tenferegtunk a Main Bazaarban. Valami baj van ezzel a hellyel, az arusok teljesen punnyadtak voltak, hozzank sem roffentek, mindossze talan ket utcai kinalgatoember probalt eroszakosabb lenni. Az egyik vicces volt, mindenaron el akart adni E-nek egy kigyobuvolo sipot, elkezdte 550 rupponal, aztan szepen lealkudta sajat maganal 100-ra.
Az allomasra egy nagyon helyes autoriksas fiu vitt el bennunket, remek angolsaggal. Kerdeztuk a vegen, hogy honnan tanulta a jo angoljat, mire kozolte, hogy tulajdonkeppen diak, csak kiegesziteskent riksazik.
A Shatabdi Express pontosan indult, vegig etettek bennunket a 6 ora alatt, de jol ki is hutottek, minek kovetkezteben E jol megfazott es most szazaval hasznal(na) pzs-t, ha lenne, de sajnos Indiaban azt igen ritkan lehet kapni. Valami megoldast pedig kell talalnunk, mert az azert megsem az igazi, hogy minden maradek pzs-nket tobbszor felhasznaljuk... :)
Amritsarban ejszaka elkezdtunk szallast keresni. Eloszor az Arany Templomnal probalkoztunk a zarandokszalllason, de nagyon rettenetes volt, ezert eleg hamar kifordultunk belole. Megneztunk meg nehany budget guest house-t, de nem nagyon allt aranyban az ertek a kinalattal. Vegul kivettunk egy szobat, de hat ize, eleg szornyu volt az is, delelott kerestunk egy masikat, ahol batran vehetunk levegot, de amugyis nagyon kis kulturalt, szep, minden a helyen van, minden mukodik. Persze kisse tulleptuk a szallaskeretet ezzel a kiadassal, de most jolesik kicsit kenyeztetni magunkat az elozo ejszakai megprobaltatas utan.
Gyorsan kimostunk egy csomo cuccot, mert mar eppen nem lett volna holnap mit felvenni, utolso pillanatban jott a megvalto szep kis szallasunk.

Talaltunk egy klassz kis kajaldat (Tasty Bite), ahol reggeliztunk, azota meg egyet, ahol vacsiztunk (Punjabi Rasoi), mindkettot batran ajanlom az ideutazok figyelmebe. Jo hely ez az Amritsar! Vannak uzletek, elviselheto forgalom es levego es senki nem eroszakos, meg az utcai arusok es riksasok sem. Es vegre megint mindenki mosolyog, mint Darjeelingben. :)) Voltak persze eddig is emberek, akiket megkedveltunk, pl. Varanasiban a guest house teljes szemelyzete tok jo fej volt, Suresh-sel az elen, mindegyik egyeniseg, el is neveztuk oket a sajat szankize szerint, volt kaloz, kertesz, santa (dogseg igy hivni, de hat az volt). Szoval itt Amritsarban megint oszinten mosolyognak az emberek es ez nagyon jo erzes.

Voltunk delutan az Arany Templomban vagy ket orat. Mezitlab, labmosas utan szabad csak belepni a templom teruletere. Kozepen van egy nagy medence, a varos errol kapta a nevet (hadd ne kelljen pontosan megemlitenem, mi a medence neve, nincs most itt az LP), ennek a kozepen all a hires Arany Templom. Csillog, szikrazik a napfenyben. A medence korul setalnak a hivok, mi is itt indultunk el, majd egy kis hidon at lehet menni az Arany Templom belsejebe. A medenceben tobben ritualis furdot vesznek, kortyolnak is a vizbol, amiben hatalmas halak uszkalnak es egy ember szorgalmasan tisztitja a szmotyit a viz tetejerol, amitol azert a viz meg mindig nem lesz persze kristalytiszta. Legtobb a turbanos szikh, sok or is all hatalmas turbanban, szakallban, fegyverrel. Ramosolyogsz, visszamosolyog, de nem csak ok, mindenki. De ezt mar irtam. Sok a belfoldi turista, kulfoldit en alig lattam. Tobben megkernek, hogy fenykepezd le oket, vagy veled akarnak fenykepeckedni. Minket itt jobban megkapott a vallasos hangulat, mint Varanasiban, nagyon jo volt szep lassan setalni az emberek kozott. Termeszetesen kendovel a fejunkon, ahogy azt kell!
Hangszorokbol enekszo es zene hallatszott, mint az Arany Templomban kiderult, ez mind elo zene es hang, a zenekar es enekesek ott ulnek a templom kozepen a Szent Konyv kozvetlen kozeleben. Allitolag a Szent Konyvet eneklik vegig nap mint nap. Mindennapos ritus, hogy reggel a Szent Konyvet felebresztik, kiviszik az Arany Templomba a helyere, este pedig lefektetik ujra az agyaba. A hivok nem csak ajandekkal kedveskednek a Konyvnek, hanem adakozni is itt lehet a to kozepen, ezt mi is megtettuk. Ez a mindennapos ritus (a Konyv ide-oda vivese) a nap fenypontja, valamelyik este talan mi is megnezzuk.
Az Arany Templombol senkinek nem kell ures hassal tavoznia, errol az ingyenkonyha gondoskodik. Allitolag naponta 60-80 ezer adag etelt osztanak szet. Mi is kaptunk nagyon finom dahlt csapatival, volt meg valami edes leveses dolog, azt en nem kostoltam meg. Van egy kulon reszleg, ahol a kajakat keszitik elo, es egy masik, ahol mosogatnak, ide mi is bealltunk segiteni. :) Nagyon jol meg van szervezve az egesz, teljesen flottul megy a kajaltatas.

Szoval maradunk egy par napot Amritsarban, aztan valszeg Delhi. Szobajott Dharamsala, de nem nagyon fog osszejonni ennyi ido alatt.
Ja, meg annyit, hogy itt sokkal huvosebb van. Nappal szep napsutes, kellemes huszonfokok, de ejszaka boven elkel a pulcsi es a kabat is.

Agra 2

Tegnap este mar eleg furcsan neztem a szobankat, mert egyre inkabb olyan erzesem volt, mintha egy tyukolban lennenk. A szoba, mint irtam, a lepcsofordulo folott kialakitott valami volt, de ez meg nem ok az aggodasra, viszont amikor jo keson keszultunk lefekudni, a szomszed hazban elkezdtek valami irtozatos muanyagot egetni es az osszes resen az aramlott befele, valamint a hangjuk is, mert irto jol ereztek magukat ejszaka fel egykor. Ezenfelul a hullampalan elkezdtek a majmok is ugralni, ami korulbelul ugy hangzott, mintha a fejunkon ugraltak volna, majd a nem zarhato ablakot is elkezdtek benyomogatni. Szoval jo ejszakanak neztunk elebe.
Eloszor reklamaltunk a recepciosnal, aki elhallgattatta a szomszedsagot, felraktunk egy pledet az ablakra a szag ellen, a szunyogcsipes-enyhito rudacskammal nagyjabol lezarhatova tettuk az ablakot, majd gyorsan elaludtunk, hogy ne halljuk a fejunk felett a duborgest...  Ez egesz gyorsan ment a korulmenyek ellenere.

Masnap 5:50-kor keles fel, menni megnezni a Taj Mahalt. Teljesen folosleges olyan koran kelni, hiaba ajanlja az LP, mert olyan szmog van, hogy a kelo nap semmi kulonleges latvanyt nem bir elerni az epuletnel. Kesobb, amikor az ido kitisztul, mar nagyon szep latvany! Minden igaz, amit rola irnak, tenyleg legies, konnyed. Iszonyu tomeg volt, nem csak kulfoldiek, hanem belfoldi turistak is. Mindenki, mint az orult, fotozkodik a leheto legkulonbozobb pozokban a Taj-dzsal a hatterben. Jaj, nagyon jo volt a tiszta, gondozott parkban setalgatni, vegre semmi mocsok es buz. Jo sok idot eltoltottunk bent, kicsit felo volt, hogy majd cirkuszolnak a szallason, hogy tulleptuk az idonket, de nem erdekelt, mert a bogyomben voltak a hulye szobajukkal.  Nem cirkuszoltak egyebkent, adtak szekrenyt, amibe elzarhattuk egesz estig a cuccunkat, es egyebkent is normalisan viselkedtek, vegulis nem maradt bennem tuske a bena szoba miatt. :)

Delutan toprengtunk, hova menjunk, szoba jott Fatehpur Sikri is, de olyan hoseg volt, hogy nem nagyon akarodzott taxizni orakat, na, meg az ara is eleg huzos lett volna. Igy inkabb az Agra Fortba mentunk el es nem bantuk meg! Elotte azert Agra is megmutatta, hogy van neki csunyabbik arca is, bekavartunk valami piacfelere, uhhh, felvette a versenyt Delhivel. Pedig Agra nagyon kellemes,  a szmog is kisebb, mint mashol, az utak szelesek es egesz jarhatoak, sok a zold terulet. Tegnap igazi, tiszta, normalis uzleteket is lattunk, sot, voltunk is bennuk!

Utolagos megjegyzes: itt elfelejtettem megemliteni, hogy a piacon ket bode kozott megtalaltuk a nagymecset bejaratat, ahova igazabol igyekeztunk. Szep is lehetett volna akar, de nem volt az, mert rankszallt egy oreg es mindenaron meg akarta nekunk mutatni, amit ugyis lattunk a szemunkkel, ezzel megkeseritve a keveske muelvezetet.

Apropo szmog. Irtozatos szmog van mindenhol, egyfolytaban kohogok, melyrol, szarazat. Neha ugy erzem, megfulladok. Az emberek kendovel az arcuk elott kozlekednek, a naplemente szmogba fullad, este sotetben az autok, riksak lampai alig birnak keresztulhatolni a tomeny, budos levegon.
Szoval az erodot neztuk meg. Ezt is szep tisztan tartjak, nem tudom, a sajat kornyezetuket miert nem lehet... Szep nagy teruleten van, edes kis mokusok szaladgalnak benne. Persze majmok is vannak, de csak paran. Szep idoben remek a kilatas a Taj Mahalra. Tobb palota, mecset, egymasba nyilo udvarok kozott maszkaltunk.

Voltak rosszabb pillanataink is, a piocakat nem mindig tudjuk toleralni, van, hogy elfogy a turelem es pokolba kivanunk mindent es mindenkit...
Most egy kicsit rovidebbre fogom, mert nagyom elszaladt az ido es napok ota alig aludtunk valamit.
Delhiben vagyink az Ajay Guest Houseban, remek kis szobank van, most tenyleg, meg illata is van es a fala, kovezete tiszta! Jo, az agynemu mar nem annyira, de ez szinte rendszeres. Nem baj, hoztunk paplanhuzatot magunkkal, azzal sokmindent meg lehet oldani. :)
Az ut Agrabol a leheto legsimabban zajlott a legjobb vonattal (Shatabdi Express), kenyelmesen, ket ora alatt. Meg szerintem mi is kezdunk belejonni a dolgokba. Jo, ez azert is volt igy, mert az agrai fopalyaudvar (Agra CANTT) ritka kulturalt. Es a vonat semmit nem kesett!
A delhi szallast szinte talalomra valasztottuk ki az LP-bol, az autoriksas 3x elhuzott elotte, mire megtalalta a Main Bazaarban. Micsoda elet van itt ejjel is! Most elmult ejszaka fel 1, de meg ezerrel mukodik a szallo (internet, kajalda, biliard), remelem, azert tudunk majd aludni.
Holnap delutan tovabbutazunk Amritsarba, szinten a Shatabdival. Mindenkinek pussz!

Agra

Agraban vagyunk, a tetoteraszrol ralatunk a Taj Mahalra, minden klassz, sokkal nyugisabb, mint Varanasi. Sajnos csak egy ejszakat maradunk, mert mar megvan a jegyunk tovabb.

Ezt meg reggel jegyeztem be, most inkabb kezdem az elejen.
Ma az ejszakat a vonaton toltottuk, nagyon koran keltunk, de bar a vonat egesz ejszaka szaguldott, megis 2 oras kesessel erkeztunk meg Agraba (nyugodtan aludhattunk volna...). A palyaudvaron kifogtunk egy eleg eroszakos autoriksast, aki persze hablatyolt osszevissza, mindenhova el akart vinni, de vegul koppant, amikor a bemondott szallas elott elkoszontunk es nyilegyenesen elmasiroztunk ellenkezo iranyba. Sajnos az ellenkezo iranyban levo guesthouseban egy darab hely nem volt, igy csak leultunk a szaletli ala egy kavera. A tuktukos meg ide is utanunk kuldte az emberet, hogy meggyozodjon rola, valoban kicsusztunk a markabol, de aztan a pasas eloldalgott, amikor latta, hogy letelepszunk. Nem tudta, hogy utana par perccel visszamegyunk ahhoz a szallashoz, ahol kiraktak minket. Itt volt szoba, de nem valami bizalomgerjeszto, ezert E otthagyott engem a csomagokkal es elment felfedezokorutra. Kozben egy hosszuinges, sapis oreg (ilyenek vezetik azt a szallast) buszken elkezdte nekem mutogatni a kulfoldi penzgyujtemenyet, kozte egy osztrak-magyar papirpenzt, amire ra volt nyomtatva egy ezerhatszazvalahanyas szam. Magyarazta, hogy neki ilyen regi penze is van! Eppen elkezdtem volna neki ecsetelni, hogy felejtse el, az nem evszam a papirpenzen, amikor elhivtak, kozben E is befutott, igy az oreg tovabbra is abban a hitben lesz, hogy egy rendkivul ertekes 17 szazadi papirpenzzel rendelkezik. :) Mi viszont tovabballtunk a Saniya Palace Hotelbe, egy egeszen jol karbantartott kis szallasra, ahol kaptunk szobat. Vicces a szoba, a recepcio folott a lepcsoforduloban lett kialakitva, nagyon apro, gipszkarton falain besuvitene a szel, ha lenne szel. Hogy monszunban mi tortenik vele, az nem derult ki, nincsenek viz- vagy peneszfoltok a falakon (mint mas szallashelyeken), pedig a festes nem uj mar. Ez a szoba egy kis toldas, de maga az egesz epulet jobb allapotban van, mint sok masik, amiket eddig lattunk.

Az mar rogton feltunt, amikor beszalltunk a tukrukba a palyaudvaron, hogy Agraban mennyivel tobb a zold terulet es milyen osszehasonlithatatlanul kisebb a forgalom mindenhol, mint Varanasiban. Utkozben mar meglattuk a Taj Mahalt, teljesen kodbe volt burkolozva! A szallasnak van egy tetoterasza, onnan viszont telibe kapjuk.
Majd folytatom, most elkuldtek aramszunet miatt...

A Taj megtekinteset holnap kora reggelre tervezzuk, igy ma fent ejtoztunk a tetoteraszon, majd elmentunk korulnezni a varosban. Vegre tudtunk venni koromlakkot, bokalancot mar Varanasiban beszereztunk, igy legkozelebb a vonaton MI rakjuk fel a szep apolt labunkat az indiai nok orra ala es nem forditva. :)
Kicsit kuzdottunk delelott azon is, hogy lehetne az itteni masfel napunkat kicsit meghosszabbitani (fix vonatjegyek lemondasa, ujak valtasa), de vegul lemondtunk rola, mert semelyik vonatra nincs hely, amire szeretnenk, igy marad az eredeti terv ervenyben.
Elmentunk a postara is, ott talalkoztunk az indiai burokracia egyik diszpeldanyaval. Kertunk belyegeket, nem nezett fel, mint aki nem is el, aztan kiderult, hogy megis hallotta, adott belyeget. Fizettunk nagy penzzel, kb. 5 percig tartott, amig visszaadott, termeszetesen nem nezett rank, valoszinuleg csodalkozott, hogy meg mindig ott vagyunk es varjuk a maradek 2 rupiankat, kozben masokat is kiszolgalt. Bar ez nem is annyira burokracia lehetett a reszerol.

Kesobb bekavartunk egy hangszerboltba is, nagyon aranyos es turelmes ember foglalkozott velunk, mindent megmutogatott es nem akart mindenaron ranktukmalni semmit.
A szallason uzsi a tetoteraszon (vagy koravacsi), a harmadik legjobb helyre ultunk le, majd elorekusztunk a masodikra, vegul az elsonel kotottunk ki, ahonnan legjobban latszott a Taj. Ez nem a felenksegunk miatt tortent igy, hanem ilyen sorrendben uresedtek meg az asztalok.
E kert egy francia hagymalevest, aminek a tetejen felvert tojasfeherje uszkalt, kellokeppen gusztustalanul. Szolt a pincernek, hogy valoban tojas az a tetejen? Magyaraztak, hogy igen, de ha nem izlik, hoznak anelkulit es igy is tettek. Az mar jo volt. En paradicsomlevest ettem es megosztoztunk egy adag sajtos pakoran. A pakora kis falatokbol allo kaja, amiket kisutnek es kulonbozo izesitesueket lehet kerni. A mienkben a paneer nevu nagyon izletes, konnyu itteni sajt volt.
Ja, meg azt akartam irni, hogy van itt egy csomo muezzin es egyszerre rakezdtek, imadom, klassz volt hallani!!

(Furcsan viselkedik itt a blogspot szovegszerkesztoje, ha hozzairok valamit, akkor eltunteti a nyilvanossagra hozott szoveget. Igy kerem, ha valaki idokozben hozzaszolt es nem talalja a hozzaszolasat, akkor ismetelje meg ujra! Bocsi es koszi.)

Varanasi 4

Betel
A pasasok zome, de allitolag a nok is, eloszeretettel fogyasztja a betelt. Pontosabban ugy nez ki a dolog, hogy vesznek az arusnal egy betel-osszeallitast, ami egy betellevel (ugy tudom, nemi kabito hatasu), plusz rajta akar 4-5 halmocska, ami lehet kokusz, dohany es meg egyebek, amiket nem ertettem. Az osszetevoket a vasarlo hatarozza meg. Az egeszet az arus osszetuzi egy fogpiszkaloval es ugy adja at. Az illeto bekapja az egeszet es elkezdi ragni. Nem tudom, meddig tartja a szajaban, de szerintem legalabb feloraig. Kozben a nyallal keveredett cucc csak gyulik, annyira, hogy a vegen mar alig tud beszelni az illeto, mert kozben persze ugyanugy kommunikalnak. Ilyenkor a legjobb angolt beszelo indiait sem lehet megerteni, eloretolja az also ajkat es ugy artikulal. A legvege pedig az, ezen betegre rohogtuk magunkat, hogy mar nem is nyitja ki a szajat, hanem csak ugy dunnyog es mutogat, mint tegnap peldaul az egyik arus, aki igy magyarazott valamit a segedjenek es a masik megertette! A vegen aztan egy marha nagyot csulaznak a foldre, szep pirosat. Lehet kerulgetni a tehenlepenyen kivul azt is.

Szamarboges
A nap kulonbozo oraiban felhangzik egy szamarbogesszeru hang, eloszor azt hittuk, hogy valoban az, de gyanus volt a vegen a kitartott hang. Szerintem valami hangszer lehet.

Sarkanyok
A szallas tetoteraszara az egyik legmagasabban levo pont a kornyeken. Innen fedeztuk fel a szamtalan papirsarkanyt a hazak felett, jopofa, szokatlan szorakozas egy varoson belul. Nem tudom, kik eregethetik, talan az itteni gyerekek.

Brown Bread Bakery
Van itt egy sutode, tegnap jutottunk csak el oda, menku draga (allitolag valami alapitvanyra megy a bevetel egy resze), de nagyon hangulatos. Isteni a barna kenyeruk, azt hiszem, most elmegyunk oda kis kajat venni a vonatutra. Nem akarom elkiabalni, a gyomrom mintha beindult volna, de a fuszeres kajakat meg most sem tudom lenyelni. Egesz Varanasiban tartozkodasunk alatt E jobbnal jobb kajakat kostolt, en meg nyammogtam a piritoson, amitol a vegere szinten elment az etvagyam. Kiflit, parizsit, zacskos tejet szeretnek! :)) Nem is gondoltam volna, hogy ez lesz, de talan csak valami fertozes volt, azert. Jo lenne meg sokmindent megkostolni. (Tegnap azt almodtam, hogy talaltunk egy magyar uzletet selyemsonkaval, kolbasszal... :))

Az utolso ket napot (elozo bejegyzes) nem tudom, mikor fogom leirni, talan csak otthonrol. Ne aggodjatok, ma indulunk vonattal Agraba (ejszaka a vonaton), ott csak egy ejszakat toltunk, majd Delhiben is, ugyhogy nem tudom, mikor kerulunk netkozelbe ujra.

Mishra Guest House - recepció

Mishra Guest House - tetőterasz, étterem,

kilátás a Gangeszra

*

Suresh megmutatja a környék látnivalóit:

Sarnath

Itt vagyunk, senki ne aggodjon, kicsit csokkenteni kell az internet elott toltott orak szamat, mert a gatyankat kifizetjuk erte. Ami az egeszsegunket illeti, en talan most mar elkezdek majd enni, E viszont mostanra kapott be valami bacit, igy mindketten piciket doglodunk, de (remelem) nem komoly.
Tegnap Sarnathban voltunk, ami itt van Varanasitol kb. 10 km-re. Buddha itt tartotta az elso beszedet es itt talalkozott a tanitvanyaival elso izben.
De meg mielott elmentunk volna, hajnalban arra ebredtem, hogy iszonyuan zorog valami. Eloszor ugyet sem vetettem ra, mert itt Varanasiban allandoan van valami zaj, enekles, kolompolas. Multkor peldaul valaki estetol szerintem kifulladasig kiabalt egy mikrofonba, es mondhatom, egesz ejjel jol birta.
Szoval arra ebredtem, hogy nagy a zorges. Amikor a komabol mar kikerultem annyira, hogy erzekelni birtam magam korul a vilagot, rajottem, hogy az egyik ablakunkbol jon a hang. Ugyanis az egyiken nincsen szunyoghalo es az also kisablakot probalta benyomni egy majom, halisten nem sikerult neki.
Szoval Sarnath.
Jol sikerult a kirandulas. Errol majd legkozelebb tobbet.
(A pirosbetűs szöveg utólag került fel.)

Ez Sarnath, a Mulagandhakuti Vihara.
*

Zarándokok a Mulagandhakuti Vihara árnyékában. Minket is maguk közé invitáltak.
*

Emögött a patak mögött van a Deer Park (rénszarvasok parkja), ami sajnos aznap nem volt nyitva, ezért csak a kerítésen keresztül lehetett barátkozni az állatokkal:

*

 

A Dhamek sztúpa, a világ legöregebb sztúpája.

*

Szerzetesek járják körbe a Dhamek sztúpát.

*

A Dhamek sztúpa egyik megmaradt díszítése.

*

Ezek az asszonyok dolgoztak a parkban, most éppen megpróbálnak átkelni a sövényen...

*

 

További sztúpák a kolostorromok között.

*

Túrista szerzetesek

*

Meditáció a thai templom tövében

*

Dzsainista templom bejárata, háttérben a Dhamek sztúpa

*

Szmog és áramszünet, most éppen Sarnathban. 

*

Ma viszont elmaradt a Bodhgaya, ami nagy szivfajdalom, de nem mertuk vallalni az utat az emesztorendszerunk problemai miatt.

Amugy egesz jo kis hely ez a Varanasi! :)