Amritsar, Golden temple, hatarzaras

Sok idot toltunk az Arany templomban itt Amritsarban.
Multkor megneztuk a Szent Konyv lefekteteset. Rengetegen voltak, sokan bealltak a Nektar-to kozepen levo templomhoz vezeto hidra, hogy erinthessek, vihessek egy kicsit a tronuson elhelyezett Konyvet. A menet lassan haladt, nagy volt a tulekedes. Aztan a konyvet elvittek az agyaba, a tronusat pedig a raktarba, ezt is nagy erdeklodes ovezte.
Tegnap este is beneztunk, majd a mai napot is itt kezdtuk (kora delutan, miutan delben megreggeliztunk, hehe).

Ma randink volt egy izraeli sraccal, aki vegul nem jelent meg a Golden Temple muzeumaban, amit emlitettunk neki felteteles talalkozohelyul, talan a tomeg miatt, talan mas miatt, nem erdekes. Ma ugyanis vasarnap van es soha nem latott tomeg gyult ossze az Arany Templomban. A muzeumban foleg festmenyeket lehet latni szikh vezetokrol, gurukrol es veres esemenyekrol, de azok aztan nem finomkodva, olyan jeleneteket lattunk, hogy a hajunk szala az egnek meredt tole. Pl. embert kettehasitva a gonosz ellenseg altal, megfozve, megkinozva, stb-stb. Kiallitottak azoknak a hosoknek a halotti fotoit is, akik a Szent Konyvet probaltak vdelmezni az 1984-es konfliktus soran, valamint az 1919-es halottaikat is. Mondhatom, nem volt valami vidam latvany.
Ami az erdekes, hogy a festmenyek, bar eleg reginek latszanak, a kozelmultban keszultek egytol-egyig (a legoregebb az 1950-es evekben).

A muzeum utan leultunk a to melle es probaltunk jo fotokat kesziteni. Majd kiderul, lett-e belole valami. Sajnos (vagy inkabb nem) nem vagyunk a "mindent egy fotoert" c. mozgalom hivei, igy inkabb az a valoszinu, hogy a legjobb temak megorokites nelkul haladtak el mellettunk. Nem baj, a fejunkben megmaradtak. :)

Azutan kovetkezett a nap eddigi csucspontja, a

Nagy Vodrozes

cimu ossznepi jatek. Eppen a to szelen ulve fotozkodtunk egy par indiai sraccal (allandoan leszolitanak, hogy hadd keszitsenek kozos fotot veluk rolunk), amikor valami viz erte a hatunkat. Eloszor azt hittem, hogy veletlen volt, de kiderult hogy nem. Azt csinaljak, hogy osszeallnak (barki kozejuk allhat onkentes alapon) es korbetisztitjak a medence koruli marvany kovezetet ugy, hogy elkezdik a vodrokkel kimerni a vizet a tobol es azt vegiglocsoljak a kovon, de jo alaposan, semmit ki nem hagyva. Utana hatalmas ablakpucolo ezkozhoz hasonlo cuccal (kb. 2 meter szeles) beterelik a piszkos vizet  a vizelvezeto csatornakba. Rettenetes hevvel teszik mindezt, nagyon jopofa, ahogy lassan korbeernek a nagy medence korul. Gondolom, ezt tobbszor megismetlik naponta.

Utana mellenk csapodott egy szikh ficko es egy csomo mindent meselt a kajaltatasrol, meg hogy van a muzeum, es a torony, ahova fel lehet menni, meg hogy a Szent Konyvet lefektetik, stb. Nagyon helyes volt, de sok ujat nem tudott kozolni, mert mi mar majdnem mindent lattunk. Kiveve a Gurdwara Baba Atalt, a tornyot, ahova a kedves szikh pasas szerint fel lehet maszni, ugyhogy maris indultunk (egyebkent is eppen oda keszultunk). Sajnos vagy rosszul tudta a pasas, vagy nem tudom, mi lehetett, de a toronyba nem jutottunk fel. Es masok sem, ugyhogy valszeg nem mi benaztunk.

Tartozom meg a tegnapi hatarzarasi ceremonia leirasaval.
Hat ize. Nem volt egy nagy szam. Az indiai-pakisztani hatart mindennap 17-kor unnepelyes keretek kozott lezarjak, de valahogy nekem ez sem unnepelyes nem volt, sem semmilyen. Azonkivul, hogy a diszorseg tagjai egytol-egyig mind ketmeteres oriasok voltak es vicces piros kakastarejt viseltek a fejukon, en semmi erdekesrol nem tudok beszamolni. Az indiai oldalon rengetegen voltak, a pakisztanin eleg kevesen. A ket oldal egyfolytaban rivalizalva obegatott, a pakisztanit nem lattam, csak hallottam, de az indiait valami mokamester vezenyelte. Fel ora hosszat tartott a ceremonia, mindekozben annyi tortent, hogy egy-egy katona az egbe lenditve a labat sietosen elindult a kapu fele, ott megallt, aztan par perc es kozonsegordibalas utan indult a kovetkezo a kapu fele. Az indiaik teljesen belelovalltak magukat a temaba, izgatottan ugraltak fel a lelatokon, a vegen mar mindenki allt es ugy kiabalt. A legvegen egyszerre levonjak a ket orszag lobogoit, aztan annyi. Egyszer erdekes volt, de tobbszor nem neznem meg.

Amritsar 2

Ma borongos idore ebredtunk. Tan ettol, vagy megsem, en egesz nap komaban voltam es annyit aludtam, mint meg soha. En!!
Talaltunk egy ujabb kajaldat reggelizeshez, nem lett volna semmi baj vele, ha nem pottyan a fejemre egy akkora csotany eves kozben, mint egy haz. Jot roppant, amikor az egyik pasas a talpaval kivegezte. Utana elojott meg egy mellolem, talan nem birtak a szagomat, hogy mindegyik mellolem akart vilagga menni.

Ma elmentunk a Mata templomba. Kenytelen vagyok visszaszivni, amit korabban Amritsar friss levegojerol irtam, az csak az Arany templom kornyekere vonatkozik. Szivtuk rendesen a szmogot az autoriksarol utkozben. Viszont volt egy piros lampa, szerintem az elso, amit Indiaban lattunk mukodni es meg is alltak a jarmuvek! (Majdnem mind.)

A Mata templom barlangtemplomkent hirdeti magat. Haaaat, ez annyiban valos, amennyire a Vidam parkban az elvarazsolt kastely kastelynak mondhato... Amugyis egesz vegig vidamparkos erzesunk volt (bocsanat minden hivotol, de tenyleg). Ez egy hindu templom, ujabb, a mult szazadban epult egy indiai holgy tiszteletere, akinek a kepet, szobormasat tobb helyen is lehet latni a templomban. Bemesz a templomba, felkuldenek az emeletre es innentol kezdve kezdodik a moka. Kis folyosok, lepcsok mindenfele, van, ahol negykezlab kell atmaszni (gondolom, az aktualis istenseg elotti tiszteletbol) egy alaguton, majd ujabb folyosok, persze szentek mindenhol, ahogy nagyerzsi mondana, mint a cellovoldeben, igen elnagyoltan kifestve, megmunkalva. Ez egyebkent minden hindu templomra jellemzo. Masik helyen ujabb negykezlabas maszas, a masik oldalon egy vizesarok, na jo, nem vizesarok, hanem csatorna, azon vegig kell menni, ugy lephetsz tovabb a kovetkezo allomasra. Nagyon vicces az egesz (nekunk). A templomba allitolag azert jarnak a fiatal nok, hogy termekenyek legyenek.

Utana visszautban megkostoltunk az utcan egy krumplis valamit. Ilyet mar sok helyen lattunk. Kb. 5 cm atmeroju felfujt krumpli (olajban kisutve), a belseje ures. Amikor kersz, akkor az egyik ujjaval az arus betori a krumpli vekony tetejet es a belsejet megtolti valami morzsalekos dologgal, asszem az is krumplibol van. Ezt az egeszet belemartja egy piros szirupos szoszba, ami leginkabb az edes-savanyu martashoz hasonlit. A krumplikat egy femtanyerra rakja es mar eheted is. Egyszer jo volt kiprobalni, de ennyi (nekem) eleg is volt belole.
Utana ebed: toltott paneer mentaszosszal, sult hagymaval, sultkrumplival, kis kaposztasalival, isteni! Aztan megint koma a szalloban. Kivancsi vagyok, fogok-e tudni ejjel aludni.
Meg van egy programpont mara, megnezzuk az Arany Templomban, hogyan fektetik le aludni a Szent Konyvet.
A kovetkezo beirasig pussz mindenkinek!

Delhi es Amritsar

Delhiben a main Bazaar valszeg teli alomra keszul.
Masnap kenyelmesen keltunk, jot reggeliztunk (frissen sutott peksutemeny + tejeskave), aztan tenferegtunk a Main Bazaarban. Valami baj van ezzel a hellyel, az arusok teljesen punnyadtak voltak, hozzank sem roffentek, mindossze talan ket utcai kinalgatoember probalt eroszakosabb lenni. Az egyik vicces volt, mindenaron el akart adni E-nek egy kigyobuvolo sipot, elkezdte 550 rupponal, aztan szepen lealkudta sajat maganal 100-ra.
Az allomasra egy nagyon helyes autoriksas fiu vitt el bennunket, remek angolsaggal. Kerdeztuk a vegen, hogy honnan tanulta a jo angoljat, mire kozolte, hogy tulajdonkeppen diak, csak kiegesziteskent riksazik.
A Shatabdi Express pontosan indult, vegig etettek bennunket a 6 ora alatt, de jol ki is hutottek, minek kovetkezteben E jol megfazott es most szazaval hasznal(na) pzs-t, ha lenne, de sajnos Indiaban azt igen ritkan lehet kapni. Valami megoldast pedig kell talalnunk, mert az azert megsem az igazi, hogy minden maradek pzs-nket tobbszor felhasznaljuk... :)
Amritsarban ejszaka elkezdtunk szallast keresni. Eloszor az Arany Templomnal probalkoztunk a zarandokszalllason, de nagyon rettenetes volt, ezert eleg hamar kifordultunk belole. Megneztunk meg nehany budget guest house-t, de nem nagyon allt aranyban az ertek a kinalattal. Vegul kivettunk egy szobat, de hat ize, eleg szornyu volt az is, delelott kerestunk egy masikat, ahol batran vehetunk levegot, de amugyis nagyon kis kulturalt, szep, minden a helyen van, minden mukodik. Persze kisse tulleptuk a szallaskeretet ezzel a kiadassal, de most jolesik kicsit kenyeztetni magunkat az elozo ejszakai megprobaltatas utan.
Gyorsan kimostunk egy csomo cuccot, mert mar eppen nem lett volna holnap mit felvenni, utolso pillanatban jott a megvalto szep kis szallasunk.

Talaltunk egy klassz kis kajaldat (Tasty Bite), ahol reggeliztunk, azota meg egyet, ahol vacsiztunk (Punjabi Rasoi), mindkettot batran ajanlom az ideutazok figyelmebe. Jo hely ez az Amritsar! Vannak uzletek, elviselheto forgalom es levego es senki nem eroszakos, meg az utcai arusok es riksasok sem. Es vegre megint mindenki mosolyog, mint Darjeelingben. :)) Voltak persze eddig is emberek, akiket megkedveltunk, pl. Varanasiban a guest house teljes szemelyzete tok jo fej volt, Suresh-sel az elen, mindegyik egyeniseg, el is neveztuk oket a sajat szankize szerint, volt kaloz, kertesz, santa (dogseg igy hivni, de hat az volt). Szoval itt Amritsarban megint oszinten mosolyognak az emberek es ez nagyon jo erzes.

Voltunk delutan az Arany Templomban vagy ket orat. Mezitlab, labmosas utan szabad csak belepni a templom teruletere. Kozepen van egy nagy medence, a varos errol kapta a nevet (hadd ne kelljen pontosan megemlitenem, mi a medence neve, nincs most itt az LP), ennek a kozepen all a hires Arany Templom. Csillog, szikrazik a napfenyben. A medence korul setalnak a hivok, mi is itt indultunk el, majd egy kis hidon at lehet menni az Arany Templom belsejebe. A medenceben tobben ritualis furdot vesznek, kortyolnak is a vizbol, amiben hatalmas halak uszkalnak es egy ember szorgalmasan tisztitja a szmotyit a viz tetejerol, amitol azert a viz meg mindig nem lesz persze kristalytiszta. Legtobb a turbanos szikh, sok or is all hatalmas turbanban, szakallban, fegyverrel. Ramosolyogsz, visszamosolyog, de nem csak ok, mindenki. De ezt mar irtam. Sok a belfoldi turista, kulfoldit en alig lattam. Tobben megkernek, hogy fenykepezd le oket, vagy veled akarnak fenykepeckedni. Minket itt jobban megkapott a vallasos hangulat, mint Varanasiban, nagyon jo volt szep lassan setalni az emberek kozott. Termeszetesen kendovel a fejunkon, ahogy azt kell!
Hangszorokbol enekszo es zene hallatszott, mint az Arany Templomban kiderult, ez mind elo zene es hang, a zenekar es enekesek ott ulnek a templom kozepen a Szent Konyv kozvetlen kozeleben. Allitolag a Szent Konyvet eneklik vegig nap mint nap. Mindennapos ritus, hogy reggel a Szent Konyvet felebresztik, kiviszik az Arany Templomba a helyere, este pedig lefektetik ujra az agyaba. A hivok nem csak ajandekkal kedveskednek a Konyvnek, hanem adakozni is itt lehet a to kozepen, ezt mi is megtettuk. Ez a mindennapos ritus (a Konyv ide-oda vivese) a nap fenypontja, valamelyik este talan mi is megnezzuk.
Az Arany Templombol senkinek nem kell ures hassal tavoznia, errol az ingyenkonyha gondoskodik. Allitolag naponta 60-80 ezer adag etelt osztanak szet. Mi is kaptunk nagyon finom dahlt csapatival, volt meg valami edes leveses dolog, azt en nem kostoltam meg. Van egy kulon reszleg, ahol a kajakat keszitik elo, es egy masik, ahol mosogatnak, ide mi is bealltunk segiteni. :) Nagyon jol meg van szervezve az egesz, teljesen flottul megy a kajaltatas.

Szoval maradunk egy par napot Amritsarban, aztan valszeg Delhi. Szobajott Dharamsala, de nem nagyon fog osszejonni ennyi ido alatt.
Ja, meg annyit, hogy itt sokkal huvosebb van. Nappal szep napsutes, kellemes huszonfokok, de ejszaka boven elkel a pulcsi es a kabat is.

Agra 2

Tegnap este mar eleg furcsan neztem a szobankat, mert egyre inkabb olyan erzesem volt, mintha egy tyukolban lennenk. A szoba, mint irtam, a lepcsofordulo folott kialakitott valami volt, de ez meg nem ok az aggodasra, viszont amikor jo keson keszultunk lefekudni, a szomszed hazban elkezdtek valami irtozatos muanyagot egetni es az osszes resen az aramlott befele, valamint a hangjuk is, mert irto jol ereztek magukat ejszaka fel egykor. Ezenfelul a hullampalan elkezdtek a majmok is ugralni, ami korulbelul ugy hangzott, mintha a fejunkon ugraltak volna, majd a nem zarhato ablakot is elkezdtek benyomogatni. Szoval jo ejszakanak neztunk elebe.
Eloszor reklamaltunk a recepciosnal, aki elhallgattatta a szomszedsagot, felraktunk egy pledet az ablakra a szag ellen, a szunyogcsipes-enyhito rudacskammal nagyjabol lezarhatova tettuk az ablakot, majd gyorsan elaludtunk, hogy ne halljuk a fejunk felett a duborgest...  Ez egesz gyorsan ment a korulmenyek ellenere.

Masnap 5:50-kor keles fel, menni megnezni a Taj Mahalt. Teljesen folosleges olyan koran kelni, hiaba ajanlja az LP, mert olyan szmog van, hogy a kelo nap semmi kulonleges latvanyt nem bir elerni az epuletnel. Kesobb, amikor az ido kitisztul, mar nagyon szep latvany! Minden igaz, amit rola irnak, tenyleg legies, konnyed. Iszonyu tomeg volt, nem csak kulfoldiek, hanem belfoldi turistak is. Mindenki, mint az orult, fotozkodik a leheto legkulonbozobb pozokban a Taj-dzsal a hatterben. Jaj, nagyon jo volt a tiszta, gondozott parkban setalgatni, vegre semmi mocsok es buz. Jo sok idot eltoltottunk bent, kicsit felo volt, hogy majd cirkuszolnak a szallason, hogy tulleptuk az idonket, de nem erdekelt, mert a bogyomben voltak a hulye szobajukkal.  Nem cirkuszoltak egyebkent, adtak szekrenyt, amibe elzarhattuk egesz estig a cuccunkat, es egyebkent is normalisan viselkedtek, vegulis nem maradt bennem tuske a bena szoba miatt. :)

Delutan toprengtunk, hova menjunk, szoba jott Fatehpur Sikri is, de olyan hoseg volt, hogy nem nagyon akarodzott taxizni orakat, na, meg az ara is eleg huzos lett volna. Igy inkabb az Agra Fortba mentunk el es nem bantuk meg! Elotte azert Agra is megmutatta, hogy van neki csunyabbik arca is, bekavartunk valami piacfelere, uhhh, felvette a versenyt Delhivel. Pedig Agra nagyon kellemes,  a szmog is kisebb, mint mashol, az utak szelesek es egesz jarhatoak, sok a zold terulet. Tegnap igazi, tiszta, normalis uzleteket is lattunk, sot, voltunk is bennuk!

Utolagos megjegyzes: itt elfelejtettem megemliteni, hogy a piacon ket bode kozott megtalaltuk a nagymecset bejaratat, ahova igazabol igyekeztunk. Szep is lehetett volna akar, de nem volt az, mert rankszallt egy oreg es mindenaron meg akarta nekunk mutatni, amit ugyis lattunk a szemunkkel, ezzel megkeseritve a keveske muelvezetet.

Apropo szmog. Irtozatos szmog van mindenhol, egyfolytaban kohogok, melyrol, szarazat. Neha ugy erzem, megfulladok. Az emberek kendovel az arcuk elott kozlekednek, a naplemente szmogba fullad, este sotetben az autok, riksak lampai alig birnak keresztulhatolni a tomeny, budos levegon.
Szoval az erodot neztuk meg. Ezt is szep tisztan tartjak, nem tudom, a sajat kornyezetuket miert nem lehet... Szep nagy teruleten van, edes kis mokusok szaladgalnak benne. Persze majmok is vannak, de csak paran. Szep idoben remek a kilatas a Taj Mahalra. Tobb palota, mecset, egymasba nyilo udvarok kozott maszkaltunk.

Voltak rosszabb pillanataink is, a piocakat nem mindig tudjuk toleralni, van, hogy elfogy a turelem es pokolba kivanunk mindent es mindenkit...
Most egy kicsit rovidebbre fogom, mert nagyom elszaladt az ido es napok ota alig aludtunk valamit.
Delhiben vagyink az Ajay Guest Houseban, remek kis szobank van, most tenyleg, meg illata is van es a fala, kovezete tiszta! Jo, az agynemu mar nem annyira, de ez szinte rendszeres. Nem baj, hoztunk paplanhuzatot magunkkal, azzal sokmindent meg lehet oldani. :)
Az ut Agrabol a leheto legsimabban zajlott a legjobb vonattal (Shatabdi Express), kenyelmesen, ket ora alatt. Meg szerintem mi is kezdunk belejonni a dolgokba. Jo, ez azert is volt igy, mert az agrai fopalyaudvar (Agra CANTT) ritka kulturalt. Es a vonat semmit nem kesett!
A delhi szallast szinte talalomra valasztottuk ki az LP-bol, az autoriksas 3x elhuzott elotte, mire megtalalta a Main Bazaarban. Micsoda elet van itt ejjel is! Most elmult ejszaka fel 1, de meg ezerrel mukodik a szallo (internet, kajalda, biliard), remelem, azert tudunk majd aludni.
Holnap delutan tovabbutazunk Amritsarba, szinten a Shatabdival. Mindenkinek pussz!