Agraban vagyunk, a tetoteraszrol ralatunk a Taj Mahalra, minden klassz, sokkal nyugisabb, mint Varanasi. Sajnos csak egy ejszakat maradunk, mert mar megvan a jegyunk tovabb.
Ezt meg reggel jegyeztem be, most inkabb kezdem az elejen.
Ma az ejszakat a vonaton toltottuk, nagyon koran keltunk, de bar a vonat egesz ejszaka szaguldott, megis 2 oras kesessel erkeztunk meg Agraba (nyugodtan aludhattunk volna...). A palyaudvaron kifogtunk egy eleg eroszakos autoriksast, aki persze hablatyolt osszevissza, mindenhova el akart vinni, de vegul koppant, amikor a bemondott szallas elott elkoszontunk es nyilegyenesen elmasiroztunk ellenkezo iranyba. Sajnos az ellenkezo iranyban levo guesthouseban egy darab hely nem volt, igy csak leultunk a szaletli ala egy kavera. A tuktukos meg ide is utanunk kuldte az emberet, hogy meggyozodjon rola, valoban kicsusztunk a markabol, de aztan a pasas eloldalgott, amikor latta, hogy letelepszunk. Nem tudta, hogy utana par perccel visszamegyunk ahhoz a szallashoz, ahol kiraktak minket. Itt volt szoba, de nem valami bizalomgerjeszto, ezert E otthagyott engem a csomagokkal es elment felfedezokorutra. Kozben egy hosszuinges, sapis oreg (ilyenek vezetik azt a szallast) buszken elkezdte nekem mutogatni a kulfoldi penzgyujtemenyet, kozte egy osztrak-magyar papirpenzt, amire ra volt nyomtatva egy ezerhatszazvalahanyas szam. Magyarazta, hogy neki ilyen regi penze is van! Eppen elkezdtem volna neki ecsetelni, hogy felejtse el, az nem evszam a papirpenzen, amikor elhivtak, kozben E is befutott, igy az oreg tovabbra is abban a hitben lesz, hogy egy rendkivul ertekes 17 szazadi papirpenzzel rendelkezik. :) Mi viszont tovabballtunk a Saniya Palace Hotelbe, egy egeszen jol karbantartott kis szallasra, ahol kaptunk szobat. Vicces a szoba, a recepcio folott a lepcsoforduloban lett kialakitva, nagyon apro, gipszkarton falain besuvitene a szel, ha lenne szel. Hogy monszunban mi tortenik vele, az nem derult ki, nincsenek viz- vagy peneszfoltok a falakon (mint mas szallashelyeken), pedig a festes nem uj mar. Ez a szoba egy kis toldas, de maga az egesz epulet jobb allapotban van, mint sok masik, amiket eddig lattunk.Az mar rogton feltunt, amikor beszalltunk a tukrukba a palyaudvaron, hogy Agraban mennyivel tobb a zold terulet es milyen osszehasonlithatatlanul kisebb a forgalom mindenhol, mint Varanasiban. Utkozben mar meglattuk a Taj Mahalt, teljesen kodbe volt burkolozva! A szallasnak van egy tetoterasza, onnan viszont telibe kapjuk.
Majd folytatom, most elkuldtek aramszunet miatt...
A Taj megtekinteset holnap kora reggelre tervezzuk, igy ma fent ejtoztunk a tetoteraszon, majd elmentunk korulnezni a varosban. Vegre tudtunk venni koromlakkot, bokalancot mar Varanasiban beszereztunk, igy legkozelebb a vonaton MI rakjuk fel a szep apolt labunkat az indiai nok orra ala es nem forditva. :)
Kicsit kuzdottunk delelott azon is, hogy lehetne az itteni masfel napunkat kicsit meghosszabbitani (fix vonatjegyek lemondasa, ujak valtasa), de vegul lemondtunk rola, mert semelyik vonatra nincs hely, amire szeretnenk, igy marad az eredeti terv ervenyben.
Elmentunk a postara is, ott talalkoztunk az indiai burokracia egyik diszpeldanyaval. Kertunk belyegeket, nem nezett fel, mint aki nem is el, aztan kiderult, hogy megis hallotta, adott belyeget. Fizettunk nagy penzzel, kb. 5 percig tartott, amig visszaadott, termeszetesen nem nezett rank, valoszinuleg csodalkozott, hogy meg mindig ott vagyunk es varjuk a maradek 2 rupiankat, kozben masokat is kiszolgalt. Bar ez nem is annyira burokracia lehetett a reszerol.
Kesobb bekavartunk egy hangszerboltba is, nagyon aranyos es turelmes ember foglalkozott velunk, mindent megmutogatott es nem akart mindenaron ranktukmalni semmit.
A szallason uzsi a tetoteraszon (vagy koravacsi), a harmadik legjobb helyre ultunk le, majd elorekusztunk a masodikra, vegul az elsonel kotottunk ki, ahonnan legjobban latszott a Taj. Ez nem a felenksegunk miatt tortent igy, hanem ilyen sorrendben uresedtek meg az asztalok.
E kert egy francia hagymalevest, aminek a tetejen felvert tojasfeherje uszkalt, kellokeppen gusztustalanul. Szolt a pincernek, hogy valoban tojas az a tetejen? Magyaraztak, hogy igen, de ha nem izlik, hoznak anelkulit es igy is tettek. Az mar jo volt. En paradicsomlevest ettem es megosztoztunk egy adag sajtos pakoran. A pakora kis falatokbol allo kaja, amiket kisutnek es kulonbozo izesitesueket lehet kerni. A mienkben a paneer nevu nagyon izletes, konnyu itteni sajt volt.
Ja, meg azt akartam irni, hogy van itt egy csomo muezzin es egyszerre rakezdtek, imadom, klassz volt hallani!!
(Furcsan viselkedik itt a blogspot szovegszerkesztoje, ha hozzairok valamit, akkor eltunteti a nyilvanossagra hozott szoveget. Igy kerem, ha valaki idokozben hozzaszolt es nem talalja a hozzaszolasat, akkor ismetelje meg ujra! Bocsi es koszi.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)