Kedves Olvasó, igen, jó helyen jársz, ez az egykori "Indiában járunk" blog, mely mostanra átvedlett a fenti megnevezésre és több élménybeszámolónak is helyet fog adni.

2009. október 31., szombat

Darjeeling 7

Itt vagyunk, nem izgulni! :)
Lett vegre jegyunk hetfore, remelem, nem valami atvagas. A multkori pasasok odarendeltek masnap delelottre, egyebkent jo fejek, mindennap talakozunk veluk, mert itt dolgoznak az egyik netcafeban, de nem tudtak masnap sem jegyet szerezni, erre megmondtuk nekik, hogy akkor mi is tovabb probalkozunk mashol. Vegul kaptunk egy cimet, ahol mara meglett a jegy, ide is irom a buro nevet, mert sem az LP-ben, sem a masik konyvunkben, amit itt vettunk, nem emlitik: GUPTA Tours. Egeszen kozel van az allomashoz.
Tegnap elmentunk a Botanikus kertbe a teaultetvenyen keresztul, mert azt hittuk, en legalabbis, hogy ott van kozel. Ott is volt, de nem kozel, egeszen a varos kozepeig (legvonalban) vissza kellett setalni, de nem ez volt a baj, hanem hogy vegig meredeken ment az ut, azt hittem, kikopom a tudomet, mire felertunk. Elotte viszont olyan mazlink  volt, hogy lattuk, hogy a teaultetvenyen eppen szedtek a vencsajok, meg 1-2 kevesbe ven is, a teat, csipkedtek a teacserje felso hajtasait es viccesen dobaltak hatrafele a hatukon levo kosarba. Mindegyik feje folott egy-egy esernyo, mint szerves tartozeka a felszerelesuknek, ugyanis odatuzott a nap. Utana kezdodott a kirandulas a botanikus kertbe. En igazan nem ertem, hogy lehet igy elni, mindenfele lakohaz kozott haladtunk, kedves, mosolygos emberek kozott, kozben meg megfulladsz a buztol es akarmerre nezel, szemethalmok, es folyik a szennyviz a nyitott csatornakon. Milyen lehet a tobbi varos, ha Darjeeling is ilyen? No, de elertunk a botanikus kertbe es ott nagyon nagy tisztasag volt, szemetladak es tablak, hogy mindenki legyen olyan kedves es oda szemeteljen. A gyujtemeny szerintem nem tul gazdag, az orchideaallomany sem, viszont gyonyoru szep.
Utana visszamasztunk a varosba (akarcsak a Gellerthegyre masznank fel naponta 10x, olyan ez a varos, csak annal magasabban van). Az alsovaros egy hatalmas piac es nem is annyira a romlo cuccoktol buzlik, mint inkabb a rettenetes kipufogogazoktol. Azt hinne az ember, hogy egy hegyvideki udulovaros nem ilyen, de Indiaban ugy latszik, igen, meg lehet fulladni, gyorsan fel kell menni a felsobb reszekre.
Persze ne higgye senki, hogy nem erzem jol magam, de azert az ilyesmirol is kell beszelni asszem. Furcsa kettosseg ez a varos - gondolom, a tobbi is -, jelen van a sok szep megbamulnivalo es a nagyon nagy igenytelenseg. Erdekes, amit mar talan emlitettem, hogy a szuk utcakon a forgalom hatalmas es mindenki arra megy, amerre akar, a jarmuvek dudaval jelzik, hogy eppen jonnek, vigyazat. Sok az ember, nem csak kulfoldi, hanem belfoldi turista is, de furcsa modon megsem ernek hozzad, nem loknek fel.
Rettento sok gyerek van, minden iskolanak mas uniformisban jarnak a tanuloi. Az egeszen picik is egyedul mennek az utcan hazafele, aranyosak, jokedvuek, mosolyognak, hancuroznak. Erdekes elkepzelni az itteni gyerekek eletet, kilepnek a rozzant otthonukbol es a vilag egyik legszebb tajat latjak, amerre csak neznek.
Ott tartottam, hogy igyekeztunk a varosba fel, elmentunk egy hofeher bengali hindu templom mellett, amit a sracok kinyitottak nekunk, hogy megnezhessuk.
Tegnap este ettunk chowmint a kozeli piacon, ez zoldseges piritott teszta, amilyet nalunk is kapni a kinai ettermekben. Kesobb E a csirkehusost is megkostolta, de az nem volt olyan jo.
Ma sokaig aludtunk. Mire osszeszedtuk magunkat, a szallo Konferencia termeben, ami nagyon elokelo (bar baromi hideg van ott is) valami kereszteny gyules tombolt, hatalmas hallelujak es hegeduszo-kiseret, kiabalas, ahitatoskodas. Utana jott a vonatjegy atvetele, en kisse fostam, hogy megint csak visszahivnak majd, jegy meg sehol, de meglett vegul.
Ezutan megneztunk ket templomot, egy hindut az allomasnal, es egy tibeti buddhistat, amibe ugy jutottunk be, hogy eppen akkor jott egy no, kinyitotta es szolt, hogy nyugodtan nezzuk meg, amikor elmegyunk, zarjuk be a kaput a lakattal, majd a no balra el. Jo erzes, hogy biznak az emberben, pedig az adomanyok is ott voltak rizsbe szurkodva  a templomban, de nem feltek tole, hogy elvisszuk.
Estefele elmentunk a Chowrasta (foter) folott az Observatory hillen levo templomokba. Ide mindenkeppen menjen el, aki erre jar, hihetetlenul sok imazaszlo van fellogatva, amin majmok ugrabugralnak. Nagyon latvanyos, marmint a sok imazaszlo, nem a majmok, amelyektol en egy kicsit tartok oszinten szolva, mert eleg kiszamithatatlanok.  Ja, es ennek kovetkezteben most itt ulok egy piros pottyel (tika) a homlokomon, mert volt ott egy hindu szenthely is, ahol  megaldottak minket, gyujtottunk fustoloket es gyertyat, leperkaltuk az adomanyt, erre kaptunk tikat a homlokunkra.
Volt itt egy nagy unnepseg a Chowrastan tegnap, ket iskola egyesulesenek 130. evfordulojat unnepeltek. En is leultem egy kicsit nezni, adogattak egymasnak a selyemsalakat tiszteletuk jeleul, Angliabol is jott valami vendeg, utana az iskolasok musora kovetkezett, de azt mar nem tudtuk a jegyek miatt megnezni, meg a tuzo nap miatt, amit ma sajnos elegge hianyoltunk.

2009. október 29., csütörtök

Darjeeling 6



Most kezdek egy kicsit pipa lenni. Nem tudom beolvasni az egyik kartyamat, igy a mai kepek lehet, hogy elmaradnak, remelhetoleg nem orokre.
Masik problema, hogyan jutunk el Darjeelingbol Varanasiba. Holnaputanra mar nincs hely, kulonben is akkora tomeg tulekedett a kisvonat jegypenztaraban, ahova kuldtek jegyet venni, hogy csak na. A pasas a penztarban olyan angolt beszelt, hogy igen vajtfulunek kellett ahhoz lenni, hogy akar egy szot is megertsen az ember, mikozben a belet kinyomta a tobbi, foleg turistak. Vegul otthagytuk a fenebe az egeszet es delutan visszamentunk a turiszt buroba, ahonnan a palyaudvarra kuldtek jegyet venni. A pasas ma kinyogte, hogy ja, mashol is lehet jegyet venni! Es megadta egy utazasi irodanak a cimet. Ilyenkor utni tudnek. Oda mar ma nem mentunk el, valszeg bezart. Vegul hazafele eszrevettunk egy kis irodat a szallasunkhoz kozel, bementunk es a srac elkezdett valamit intezni, aminek az lett az eredmenye, hogy holnap reggel 9-re visszamegyunk, aztan vagy lesz hely, vagy nem...
Ez a vege volt a mai napnak (eddig).
Az eleje meg a kovetkezokeppen alakult:
Hajnalban gyonyoru rozsaszin szinben jatszott a Kanchendzonga es a kornyeke, kiugrottunk az agybol megnezni.
Mara tovabbi kolostorlatogatasok voltak beutemezve, fuszerezve a jegyvasarlassal, ami kello alaphangulatot adott, foleg, hogy szegeny E jocskan megfazott es nem erezte igazan jol magat.
A kisallomasrol mar emlitettem, milyen felcukkolt allapotban jottunk el, innentol viszont jol alakultak a dolgok. Taxival elmentunk Ghoom kornyekere es 4 erdekes es szep kolostort sikerult megneznunk. A taxis egyik helyrol a masikra vitt minket, majd vissza is hozott Darjeelingbe potom 300 ruppoert. Igaz, utkozben beigertunk neki +30-at, mert kezdett kicsit elhuzodni a kirandulas, amit a vegen fel akart emelni +100-ra, de mi mondtuk, hogy 330 volt a megegyezes, mire megsertodott es  csak a 300-at vette el. Jol kitolt velunk!
A kolostorokban mindenhol megneztuk az imatermet, amit volt, ahol nekunk nyitottak ki, korbementunk korulotte az oramutato jarasaval megegyezoen, mikozben mormolva hajtottuk az imamalmokat. Mindenhol voltak hatalmas nagy egyedulallo imamalmok is, amik a tegnapihoz hasonloan kis csengoket szolaltattak meg. Es kisebb-nagyobb sztupak. Ami egyedi volt bennuk, azt rovidesen elmeselem.

Dunggon Samten Choling Monastery
Amikor odaertunk, meg csak a szerzetesek nyuzsiztek az udvaron. Nehany idosebb es sok kicsi, akik mint a megvadult kiskecskek, kergetoztek. Egynemelyik az udvaron szorgalmasan mosta a szennyest. Ebben a kolostorban egy 4,8 m magas eljovendo Buddhaszobor talalhato. Teat akartunk inni, de nem volt eppen villany (allitolag), kesobb szoltak, hogy de meleg tej, az van. Azt biztos valami massal melengettek, hehe. Kertunk E-nek egy bogrevel.

Doling Gum Sakya Guru Gompa
Itt kulon kis hazikoban volt a ket hatalmas imamalom. Az imahaz mogott a szerzetessracok nagy vehemenciaval kriketteztek.

Yiga Choling Monastery
Mar megint bekavartunk valami nem turistas telepre, bar most taxival. A vegen egy szep kolostor all. Bent a szerzetes  megengedte E-nek, hogy megnezegessen egy nagyon oreg hosszukas konyvet, amire E-nek mar eleg regota fajt a foga. Ilyen konyveket a szertartasokhoz hasznalnak. Itt is volt egy nagy Maitreya (eljovendo Buddha) szobor.

Dali Monastery
Ez egy hatalmas nagy kolostor, megfelelo idegenforgalommal. Sokkal gazdagabb is, mint a tobbi, a turistakat szervezetten is ide hordjak. Kifogastalanul karban van tartva, az epulet egesz tomege messzirol latszik a hegyoldalon. Itt is az udvaron szaladgaltak a kis szerzetesek, a nagyobbak csak uldogeltek. Volt egy kulonterem, amiben 6 db nagy, arany szinu imamalom volt, majdnem mindegyik elott ult 1-1 oreg szerzetes, vagy ~no es hajtogattak, mikozben mormoltak. Minket is beinvitaltak ide egy hajtasra. Arrebb egy konyvtarba kerultunk be, majd a kavezoban egesz finom kavet ittunk. Egy hatso ablakon keresztul gagyi szexualis abrazolasokat lattunk (ertsd: nem eredeti), de nem tudtuk tuzetesebben megnezni, mert arra jott egy szerzetes a mogorva kutyajaval. Ez a kolostor a drukpa kagyu iranyzathoz tartozik, vagymi. :)
Ez itt az utolso kepen az egyik kedvenc kajank, a csirkehusos gozolt momo.

2009. október 28., szerda

Darjeeling 5

Van egy kedvenc reggelizohelyunk, ahol friss peksutemenyt mernek es meg a panorama is csodalatos. Ma sajtos-fokhagymas sutemenyt ettem, E pedig friss bucit.
Kezdunk kifogyni az otthoni tiszta ruhakbol, ezert mostunk egy keveset meg reggel, amivel az a baj, hogy csak remenykedhetunk, hogy nehany nap alatt megszarad, annyira hosszu es hideg az ejszaka es annyira huvos a szobank. Ezert a tiszta ruhat  kiteregettuk a teraszra  a tobbi lako ruhai melle, igy a terasz kezd kisse egy mosodahoz hasonlitani. Teljesen korrekt furdoszobank van kulonben, de mint pl. Gorogorszagban, itt sincs zuhanyfulke, mosakodas utan uszik az egesz. Este lezuhanyozunk, reggelre a helyiseg pontosan ugyanolyan vizes, mint este volt. Hat ennyit a szaradasi eselyeinkrol.
Szerencsere nap kozben nagyon joido van, ma mindketten szandiban indultunk utnak.
Egesz nap kirandultunk. Eloszor a Tibetan Refugee Self-Help Centre-t kerestuk meg, ahova mas normalis ember dzsippel megy, mi inkabb gyalog bandukoltunk az erdon es Darjeeling nem igazan turistas reszein keresztul. Nem mintha bantam volna, de amikor meg nem tudtuk, mennyi van hatra, azert csendben szitkozodtam.
Ez a tibeti menekultek onsegito kozpontja, ami abbol all, hogy a tibeti emberek  bizonyos munkafolyamatokat vegeznek, pl. hagyomanyos cipokeszites, fafaragas, kotes, meg ilyesmik, amiket vegig lehet nezni. A vegeredmenyt egy uzletben vasarolhatjak meg az erdeklodok. Mi is bekukkantottunk mindenhova, remelhetoleg lesz kep is mindjart. A fafaragoval kotottem egy kulon uzletet is, de pssszt!
Eppen az imamalmokat porgettuk, amikor jott egy oreg bacsi es elkezdte nyitogatni az imaterem ajtajat. Megengedte, hogy bemenjunk korulnezni, vegre lattunk egy tibeti buddhista szentelyszeruseget.
A centrumnak kulonben eleg nagy volt a forgalma, egymas utan jottek a dzsipek a neppel, de erdekes modon foleg keleti latogatok voltak. Probaltam kipuhatolni, hatha lesz helyunk visszafele az egyik dzsipben, de mind tele utassal erkezett. Az egyik sofor szerint mas tibeti kolostor nincs a kornyeken, de mi a jo oreg LP-re hallgattunk es a kornyek lakoinak segitsegevel eleg egyszeruen eltalaltunk a 15 percre levo kolostorba. Itt kinyitottak nekunk a szentelyt (hogy hivjak ezt egy buddhista kolostorban vajon?) es korbenezhettunk, fotozni tilos. Utana visszavettuk a szandinkat - menku hideg volt az imaterem padloja.
Volt az epulet bejaratanal egy kb. 3 meter magas imamalom, az forgataskor hozzaert egy csengettyuhoz, szep hangja volt. Forgattuk ugyesen, ugyis csak ezt forgathattuk, mert az osszes tobbi normal meretu be volt bugyolalva egyenkent ujsagpapirba. Valami unnepuk lesz novemberben, akkor fogjak felavatni a vadiuj imamalmaikat. A kepen lathato (remelem, mert a kepeket kesobb teszem fel) egy szerzetes, akivel beszelgettunk, nem itt lakik, o is latogato volt.
Innen mar csak fel kellett maszni a varosba egy szinten nem tul turistas varosreszen  keresztul, szerencsere eleg hamar visszaertunk, de azt hiszem, ma sem kell altatni. Vegulis kiderult, tok folosleges a nepeket dzsippel korbevinni, ha nem riadnak vissza egy kis setatol... :)) (De nagy a pofam, hehe...)

2009. október 27., kedd

Darjeeling 4

Ujra itt ulunk a netcafeban, most mar szerencsevel jartam, lejottek a kepek hamar. Az volt a baj, hogy van itt egy USB hosszabbito es azzal a kartyaolvaso nem tudott egyuttmukodni. A pasas azt ajanlotta, dugjam be hatul kozvetlenul a gepbe a kutyuket, es igaza lett.
Ma vegre megtalaltuk Korosi Csoma sirjat, azt is tudom, hol volt az a pont, ahonnan masfele mentunk, mint kellett volna, ha valaki menni akar, konnyeden el tudom majd magyarazni neki.
A siremlek egy picike temetoben van, nagyon szep helyen, pont egy teaultetveny folott. Szep eros sargara van festve. :) Amugy nagyon melton megemlekeztek Korosi Csomarol, televan meltato tablakkal mogotte a fal. Hamarosan elokerult egy oreg, aki a sirt gondozza. Megmutogatta a vendegkonyveket, a kepeit, stb-stb. Lefenykepeztuk, ideadta a cimet, majd kedvesen elrakta a kis hozzajarulasunkat a sir gondozasahoz..
Ezutan atmentunk a Happy Valley nevu teaultetvenyre, ahol  teabokrok ezrei kozott vezetett le az ut a feldolgozohoz. Lent a bejarat elott lekapcsolt minket egy no, beinvitalt a bodejaba, beszelt a teakrol, egesz erdekeseket mondott meg ugy is, hogy nyilvanvalo volt, hogy nem ingyen teszi. Beavatott a teakeszites rejtelmeibe a bodeban, aztan megittuk a mintateat, kifizettuk, amit kert, beirtunk az o vendegkonyvebe is, majd a tanacsai szerint elmentunk a teafeldolgozohoz, ahol kizarolag a Harrods (London) szamara keszitenek teakat. Ott egy fiatal pasi korbevezetett a nemtomhany munkafazison (talan 5), aztan a kotelezo borravalo leperkalasa utan mehettunk isten hirivel egy negyedora mulva.
Ezt a teaultetvenyt keresse fel, aki erre jar, mert nagyon szep a videk.
Par szo a kozlekedesrol. Itt Darjeelingben csak taxi van, az is tobbfele. Kiberelhetsz magad egyet, akkor eleg huzos az ar, barhova mesz. Ez az exkluziv mod.
Van a shared mod, ami azt jelenti, hogy ha van hely a taxiban, akkor barki leintheti es beszallhat es nagyon olcso, 7 rupia/Kopf. Semmi mas nincs, sem riksa, sem tuktuk fillerekert. Igy ha valahova el akarsz jutni, akkor vagy jar arra egy taxi, vagy gyalogolhatsz.
Nekunk szerencsenk volt visszafele, el tudtunk csipni egy 7 rupias taxit, ami visszavitt a kozpontba. Onnan viszont gyalog a piacon at. Tulkepp egesz Darjeeling kozpontja egy nagy piac, es vannak nagyon durva reszek is. Mi peldaul mar delelott bekavartunk egy husos reszlegre, en inkabb nem neztem sehova sem, tul tomeny volt a latvanyossag. Aztan visszafele is erintettuk, mert arra kellett menni. Ilyen helyeken persze a hm... illat sem eppen tul kellemes. Marmint a piacokon, mert a husos reszlegnel meglepoen nem volt szag. Itt egyebkent egyaltalan nincs tehen, csak sok kobor kutya, amelyek egesz nap a legmeglepobb helyeken kepesek elnyulni szunditani egyet. Persze a 12 oras ejszakai muszakot ki kell valahol pihenni.
Azt persze senki ne felejtse el, hogy itt semmi nem vizszintes am, hanem inkabb baromi fuggoleges, ugyhogy van is mar nemi kis izomlazunk.
Egyre inkabb rajovok, hogy remek helyen van a szallasunk, magasan, egy piacmentes helyen, egyebkent azon a kornyeken, ahol az LP ajanlgat szallasokat.
Ja, meg annyit, hogy ma beengedtek egy mecsetbe minket, csak elotte le kellett vetni a cipoket. Meg a fejunkre sem kellett tenni semmit. Meghuztuk magunkat egy sarokban, es neztunk ki a fejunkbol, meg fotozni sem mertunk nagyon, mert ott imadkoztak a muszlimok a szonyegeken. Eleg hamar ki is iszkoltunk onnan.
Ha 1-1 betu kimaradt, elnezest, ez egy eleg rossz billentyuzet.

Darjeeling 3

Szegeny E nem tudott megint aludni. most probalja osszeszedni magat, addig en eljottem letolteni a kepeimet. Eleg lassunak tunik ez a gep, 20 perce ulok itt, de meg nem latom a meghajtot sem.
Tegnap a deli reggelizes utan elsetaltunk a nemtommilyen terre, az a Fo ter (nincs most itt a terkep), van a kozepen egy rettenetes arany szobor. Nap kozben teljesen jo az idojaras, ugyhogy a kedvezotlen velemenyemet kisse visszaszivom. Most is ezerrel sut a nap es ma reggel a teraszrol lattuk a Kanchendzongat (hallod, ZM?).
Szoval a teren kicsit bamultuk az uzletek kinalatat, meg a kilatast, ami gyonyoru! Darjeeling varosa a hegy legmeredekebb reszeire epult, ezert barmerre jarsz, a hazak kozotti felmeteres lyukon csak a szemkozti hegyeket latod es szinte minden utca panoramahely is egyben.
Az egyik uzletben a pasas (mindenki nagyon kedves es egyaltalan nem eroszakosak az arusok) tudta, ki az a Korosi Csoma, sot, juteszembe, itt szemben a reggelizohely tulaja is tudta es o is es az uzletes pasas is elmagyaraztak, merre kell menni a sirt megnezni.Elindultunk, egyfolytaban lefele kellett menni, elhagytuk az allatkertet, amit ido hianyaban nem tudunk megnezni, majd tovabb, kerestuk a temetot. Eleg sokat mentunk, egyre lepukkantabb helyeken, itt mar szmog is volt, a varosresz neve hasonlitott az angol temeto szohoz, ezert mindenki kuldott tovabb. Vegul kiderult, hogy tenyleg van ott egy romai katolikus temeto, ekkor mar sotetedett, viszont Korosi Csoma sehol. A temetoben egy ottani embert kerdeztunk, o is tudta, kirol van szo, sot, a nevet is leirta nekunk a sajat irasukkal egy papirra, hogy ezt mutassuk a taxisnak. Kiderult, hogy Korosi Csoma nem a temetoben van eltemetve, hanem van egy siremleke valahol arra, amerre jartunk. Erre elkezdtunk visszamaszni a hegyre, haaaat, nem mondom, hogy orultem neki, bar az elozo napi oxigenhianyom mar elmult. Oriasi szerencsevel jott egy taxi a felhomalyban, de azzal mar csak a bazarhoz vitettuk magunkat es a mai elso program lesz Korosi Csoma.
Kozben a memoriakartyat meg mindig nem tudta beolvasni ez a francos gep! :(
A bazarban megtalaltuk Darjeeling plazajat, a vicc az, hogy atvizsgalnak mindenkit, mint a repteren, a fegyveres orok es kapu is van, ami sipol. Persze nalam sipolt, de aztan vegigtapogattak valami infrakutyuvel (a kutyu biztos, az infra nem) es beengedtek. A plaza nem egy nagy szam, eleg ures, van viszont benne egy teazo, az szuper, teljesen nyugati szinvonal es isteni teaik vannak, amikbol kettot meg is kostoltunk.
Az est fenypontja egy hangulatos tibeti etterem volt. Mindketten momo-t kertunk (erre mar regota fajt a fogunk), egy gozoltet (ez az eredet tibeti momo) es egy sutottet. Sajna kozoltek, hogy gozolt nincs, csak sult, ezert E valami mast valasztott, majd o leirja, hogy mit, en nem jegyeztem meg. Egy kerek, csirkehussal toltott, sult cucc, nagyon finom! A sult vega momo is jo volt, csak egy kicsit olajosabb a kelletenel, feltem, hogy grimbuszt csinal a gyomromban, de nem. Nyugtatoul kertunk egy limonadeszeruseget, utolag kapcsoltunk, hogy az friss citromot jelent belecsavarva, ami, ugye, meg itt sem ajanlatos, ezert utanadobtunk egy kis Smectat is a bekesseg kedveert.
Ha a kartyamat nem kepes ez a nyamvadt gep beolvasni (pedig nincs is tele, kb. 1,5 G foto van rajta), akkor nem tudom, mi lesz. Szoval kepek egyelore nincsenek. :((

2009. október 26., hétfő

Darjeeling 2

Tegnap este ota nem sok tortent, csak annyi, hogy kitort rajtam a magassagi betegseg, vagymi. Alig aludtam, mert nem kaptam levegot, ill. asszem inkabb oxigent. Eleg szar volt. Csak azt nem ertem, hogy miert, Darjeeling nincs olyan magasan, vagy tan megis? (Megneztem, 2128 m magasan vagyunk, ez meg nem indokolna szerintem az oxigenhianyt.)
Nemreg keltunk fel, reggeli egy cuki kis helyen (Sonam`s kitchen), szemben vele netezunk eppen. Itt az arak sokkal huzosabbak, mint Delhiben, persze indiai mertekkel merve. Kemeny 200 ruppoert kajaltunk. Ha valaki fel akarja keresni ezt a helyet, szamitson ra, hogy az olasz kavejuk meregeros es rengeteg, 3 embernek valo egy adag. Szerintem holnaputan reggelig nem fogunk aludni.
Hogy reagaljak a kerdesekre:
Szagok mindenfelek vannak. Leginkabb urulekszag keveredik a fustolok illataval. Itt Darjeelingben nem annyira, de hidegebb is van, meg kulturaltabb is, mint Delhiben a Main Bazaar.
Kepek lesznek, de nem fogtok ramismerni, alig szaz fotot csinaltam eddig.Reggel azt hiszem, lattuk a Kanchendzonga-t a teraszrol, kicsit kilogott a felhok mogul. Ajanlom E blogjat, itt van a jobboldalon > Namaste! Nala mindjart lesz tobb kep, most szenved veluk. :)
A limericki no nem tanarno, hanem valami manager-nek titulalta magat.
Vedoitalunk nincs, egyelore csak nehany Smecta-t ittunk meg, azokat is elovigyazatossagkeppen, amikor valami igen durva helyen kajaltunk (Delhiben).
Meg mindig nem igazan birom felfogni, hogy itt jarunk. De jo nekunk, tessek csak irigykedni!

2009. október 25., vasárnap

Darjeeling

Egy kis tevedesben voltam utoljara, a vonatut nem masfel nap, csak kb. 21 ora volt New Jalpaiguriba, innen lehet felmenni Darjeelingbe.
De inkabb az elejen kezdem. Tegnap reggel pontosan 7-kor kisebb zuzodast szenvedtem egy muanyag szemetlada altal. Az ugy volt, hogy iszonyatos ordibalasra es dobpergesre ebredtunk, ezert felalltam a szemetladara, hogy kilassak az ablakon es a szemet szemetlada osszerogyott alattam, en meg bent talaltam magamat a szemet kozott. Eredmeny egy nagy kek puki az also labszaramon. Nicht beszaren, nyilt serules nincsen, mozgasban nem akadalyoz, mire hazamegyunk, mar nyoma sem lesz. De legalabb meglattam volna a faszit, de nem lattam ki az ablaknak nevezett lyukon. Annyit ertettem, hogy "Hare Krishna!", de meg orditott egyebeket is a mikrofonba, mert tuti azt hasznalt az ipse egy teljes dobfelszerelessel egyutt.
Itt a szallodai szobak gyakran ablak nelkuliek egyebkent. Jol rafaztunk erre a szallasra Delhiben, utolag is elkertek tax-kent egy 100-ast a szar szobajukert, de nem erdekelt, inkabb fizettunk es elhuztunk az allomasra beadni a nagyhatikat a csomagmegorzobe, nem volt kedvunk vitatkozni, ilyenkor aztan egyik sem ert semmilyen nyelven. Persze maskor sem mindig.
Volt meg egy felorank kajalni, bevettuk magunkat a Main Bazaarba megint enni. Errol jut eszembe, elozo este is ott kajaltunk, hat, nem tudom, ha ott nem kap el senki semmit, akkor sehol. Utana egy kissrac akaszkodott rank, eleg felelmetes volt, hogy mennyire nem lehetett lerazni, mindenaron ki akarta venni a kezunkbol a najlonszatyrot, amiben keksz es viz volt. Tobb helyi ero is raszolt a gyerekre valami takarodjfelet, de nem takarodott. Aztan csak elment, amikor a nylon bekerult a taskaba. Eddig ez az egy igazan kellemetlen elmenyunk volt.
A vonat, amire felszalltunk, szuper! Negyagyas fulkeben a felso ket agyat kaptuk. Egy (most figyu!) irorszagi no volt az egyik utitarsunk na honnan? Hat Limerickbol! A limericki egyetemen dolgozik es Tipperaryben lakik, mint kesobb kiderult. A nonek elegge szofosasa volt, raadasul az angoljat alig lehetett erteni. Amugy rokonszenves, vidam termeszet, egyedul utazott, ment egy faluba vinni a gyerekeknek mindenfele cuccot az iskolaba, ami ott nincs. Kerdeztem tole, honnan az otlet, mondta, hogy tavasszal egy trecking alkalmaval ismerte meg a helyi tanitot, aki meselt a korulmenyekrol es o most segiteni akar nekik.
A masik utitars egy indiai pasi volt, jokat beszelgettunk mi negyen, hol egyikunket, hol masikunkat nem lehetett erteni...
Delutan 2-kor szalltunk fel a vonatra, kb. este 9-ig szinte megallas nelkul hordtak a kajat, a vegen mar majdnem kipukkadtunk. Perszehogy elpilledt az utazokozonseg, ejszakai almunkat egy fegyveres or vigyazta szunyokalva, a mordalyara borulva. Reggel hatkor folytatodott a trakta.
New Jalpaiguribol egy dzsippel mentunk fel Darjeelingbe nevetseges 120 rupiaert fejenkent, igaz, nem csak minket szallitott es eleg kenyelmetlen is volt a 3 oras ut.
A siksagrol indultunk ezer fokban, a szokasos mindenki mindenkit eloz es mindenfele megy, amerre lat - stilusban, mikozben veszettul dudal. Nem is rossz a rendszer egyebkent, mert ezzel a dudalassal figyelmeztetik egymast, hogy vigyazat, jovok. Csak egy kicsit hangos.
Szoval nagyon elveztuk az utat, mert nagyon erdekes es nagyon szep tajakon mentunk keresztul. Mar lent is voltak teaultetvenyek, meg mindenfele erdekes noveny, falusi bodek, kesobb aztan szerpentinek (teriszonyosok nem biztos, hogy annyira elveztek volna), hatalmas bambuszok, gyonyoru kilatas es nepek mindenfele. Az ut ritka szar, nehol teljesen szetmosta az eso (gondolom).
Mire Darjeelingbe ertunk, mar borzaszto faradtak voltunk bepreselve ketten a vezeto melle es a levego is lehult vagy 20 fokkal. Itt most olyan idojaras van, mint otthon. (Bocsi, most neztem meg, itt hidegebb van, mint otthon.) Elkezdtunk szallast keresgelni, most mar ugyesebben, mint Delhiben, de itt a nepek nem is olyan eroszakosak, mint ott. Jonehany szobat megneztunk, vegul egy egesz szepet fogtunk ki. Egy nagyon jo arc kisert ide, de tenyleg, itt pedig egy tibeti fiu a recepcios, E rogton koszont neki tibetiul.
A szobankbol nincs panorama, de rogton a szoba mellett van egy terasz, haaat, a felhomalyban is lenyugozott, kivancsi vagyok, milyen lesz holnap reggel, ha addig szet nem fagyunk, mert nincs futes (mashol sincs). A szalloda nagyon kulturalt, foleg a tobbihez kepest, mert azert eleg lepra szobakat is mutattak egynemely helyeken. Azert itt is talalkoztunk 1-2 rovarral, remelem, ezzel a rovarallomany mind be is mutatkozott. Jo, otthon is van muslinca, ha kint felejtem a kajat a konyhaban. Ezek nagyobbak voltak...
Meg vacsiztunk is tibeti kajat (thukpa - zoldseges tesztaleves) es palacsintat banannal, ittunk forro citromos mezet vagy mezes citromot? Jol atmelegitett.
Itt Darjeelingben tobb napig szandekozunk maradni, hacsak a hideg el nem kerget. Kineztunk a szalloban egy szobat a mienk mellett, ha netan abbol kikoltozne a mostani lako, majd odafigyelunk, akkor megprobaljuk megszerezni, mert csak 3 oldalrol van panoramaja a Himalaja fele (amit egyebkent ma nem lehetett latni a paratol) a nagy uvegablakain keresztul.
Majd meg jelentkezem.

2009. október 23., péntek

Delhi

Megprobalok rovid lenni, mert veges az idom es  ugysem tudok minden benyomasrol beszamolni.
Megerkeztunk Delhibe a hajnali orakban. A repulout siman lezajlott. Uldogeltunk a repteren, amig kivilagosodott, mondtam is E-nek, nem erzem egyelore Indiat, minden olyan, mintha otthon lennenk, kiveve egy-ket hofeher ruhas arabot, szaris not, stb. Aztan lett nekem India tomenyen, mihelyt kitettuk a labunkat a tranzitbol. :)) Prepaid taxi 250 rupia, penzvaltas, mindezek siman, sot, tulkepp minden siman. A raakaszkodas egyelore nem sulyos. Reggel az elso szuper elmeny a taxi, hihetetlen oreg csotrogany. Utkozben a palyaudvarhoz (oda vitettuk magunkat) majmok, tehenek, oskaosz az utakon. Sajatos vezetesi stilus, mindenki nyomja a dudat, mint az orult, probaltam kifigyelni  a szisztemat, nem sok sikerrel. Kocsik, taxik, emberek keresztul-kasul mindenfele. Kozben oriasi szmog. A palyaudvarnal a taxis atyailag figyelmeztetett, hogy ne alljunk le senkivel, ne adjunk senkinek semmit. Szallast akartunk volna keresni, de elotte bementunk az allomasra  menetrendert. Azt leirni nem lehet, mi volt ott, mindenhol emberek a csupasz foldon, lepcsoforduloban, mindenre szamitottam, csak erre nem, elotte forgatag, egy eletrekelt Indiana Jones film utcai tomegjelenete. De tenyleg!
Bent az allomason (nagyon koran volt meg igy is) persze eskudoztek, hogy nezzuk meg, itt ugyan semmi internesonel buro, nezzuk meg a hult helyet. Eljottunk, hogy majd nap kozben ujra probalkozunk, ujra atverekedtuk magunkat az utcai forgatagon, aztan lett szallas is egy fiatal pasin keresztul. Egyelore nem tudom hova sorolni, 600-ert akartak adni, aztan 500-ert, vegul 450 lett belole, nehogymar nekik legyen igazuk. Ugy sejtem, nem a rosszabbak koze valo, de nincs osszehasonlitasi alapom egyelore.
Aztan alvas kovetkezett, majd amikor sikerult E-t kirobbantani az agybol, elmentunk es vettunk jegyet a nem letezo buroban egeszen Darjeelingig, pontosabban addig, ahol a kisvasutra majd at kell szallnunk. Nem aprozzuk el, masfel napos vonatuttal kezdjuk, ez lesz a leghosszabb, ettol mar csak rovidebbeket megyunk majd. Felo, hogy kesobb meg szarabb ido lesz, ezert kezdjuk Darjeelinggal.
Aztan hajra a Main Bazaar, rettentoen elvezzuk a helyzetet, kerulgetjuk a teheneket, kutyakat, embereket, minket kerulgetnek az autok, taxisok, riksasok, tuktukosok ossze meg vissza, ettunk nem is egy utcai arusnal (fosas meg nincs, lekopogom), nezegettuk a tokolcso es tokjo cuccokat, most pedig itt ulunk az internet cafeban es irogatunk hazafele.
Senki ne izguljon, megvagyunk, hihetetlen ez az egesz, ami itt van...
(Az elirasokert elnezest, ez most igy megy majd vegig.)

2009. október 22., csütörtök

A 24. óra, illetve később

Sikerült végre bepakolnom. A kézipoggyász háti majdnem nehezebb, mint a nagyháti, persze, mert teleraktam a legfontosabbakkal (bazi vastag útikönyv, okmányok, gyógyszerek, hálózsák, füldugó, nyaktartó és szemellenző, fotóscucc és egyéb kütyük, minden, ami fontos). Estére már mindent előkészítettem, de először meg kellett néznem egy filmet, közben el kellett olvasnom N. E. Jordánia-Izrael útibeszámolóját (a film elég borzalmas volt, de kíváncsi voltam a végére), aztán már csak a gyógyszereket kellett összerendezni (egyformákat egy dobozba beszorítani, hogy ne foglaljanak akkora helyet), kilogikázni a nagyháti felépítését és jöhetett a bepakolás a fenti eredménnyel. Büszke vagyok magamra, mert ruha alig van, talán sikerül megtanulni, hogy ne vigyek fölösleges cuccokat egy útra. (Vagy kihagytam valamit, de akkor az már kint is marad.) Viszont nagyon sok a gyógyszer és a nedves törlőkendő, pzs, tisztasági dolgok, meg ilyesmik. Felpróbáltam a hátikat, ha fent vannak, akkor már jó, baj csak a felvétellel lehet, le sem merem írni, mitől tartok a derekammal kapcsolatban.
A bejegyzés időpontja senkit ne ijesszen meg, még csak 1:21 van magyar idő szerint.

2009. október 17., szombat

Üdv Mindenkinek, aki olvassa a blogot!

Ezt a blogot ketten szerkesztjük majd első indiai utunk során:
- zebrina (avagy Kisebbik), ez vagyok én,
- morishei (avagy E), aki a lányom.
A bejegyzés időpontja az indiai időt mutatja remélhetőleg.
Még néhány nap és indulunk.