Darjeeling 5

Van egy kedvenc reggelizohelyunk, ahol friss peksutemenyt mernek es meg a panorama is csodalatos. Ma sajtos-fokhagymas sutemenyt ettem, E pedig friss bucit.
Kezdunk kifogyni az otthoni tiszta ruhakbol, ezert mostunk egy keveset meg reggel, amivel az a baj, hogy csak remenykedhetunk, hogy nehany nap alatt megszarad, annyira hosszu es hideg az ejszaka es annyira huvos a szobank. Ezert a tiszta ruhat  kiteregettuk a teraszra  a tobbi lako ruhai melle, igy a terasz kezd kisse egy mosodahoz hasonlitani. Teljesen korrekt furdoszobank van kulonben, de mint pl. Gorogorszagban, itt sincs zuhanyfulke, mosakodas utan uszik az egesz. Este lezuhanyozunk, reggelre a helyiseg pontosan ugyanolyan vizes, mint este volt. Hat ennyit a szaradasi eselyeinkrol.
Szerencsere nap kozben nagyon joido van, ma mindketten szandiban indultunk utnak.
Egesz nap kirandultunk. Eloszor a Tibetan Refugee Self-Help Centre-t kerestuk meg, ahova mas normalis ember dzsippel megy, mi inkabb gyalog bandukoltunk az erdon es Darjeeling nem igazan turistas reszein keresztul. Nem mintha bantam volna, de amikor meg nem tudtuk, mennyi van hatra, azert csendben szitkozodtam.

Ez a tibeti menekultek onsegito kozpontja, ami abbol all, hogy a tibeti emberek  bizonyos munkafolyamatokat vegeznek, pl. hagyomanyos cipokeszites, fafaragas, kotes, meg ilyesmik, amiket vegig lehet nezni. A vegeredmenyt egy uzletben vasarolhatjak meg az erdeklodok. Mi is bekukkantottunk mindenhova, remelhetoleg lesz kep is mindjart. A fafaragoval kotottem egy kulon uzletet is, de pssszt!
Eppen az imamalmokat porgettuk, amikor jott egy oreg bacsi es elkezdte nyitogatni az imaterem ajtajat. Megengedte, hogy bemenjunk korulnezni, vegre lattunk egy tibeti buddhista szentelyszeruseget.

A centrumnak kulonben eleg nagy volt a forgalma, egymas utan jottek a dzsipek a neppel, de erdekes modon foleg keleti latogatok voltak. Probaltam kipuhatolni, hatha lesz helyunk visszafele az egyik dzsipben, de mind tele utassal erkezett. Az egyik sofor szerint mas tibeti kolostor nincs a kornyeken, de mi a jo oreg LP-re hallgattunk es a kornyek lakoinak segitsegevel eleg egyszeruen eltalaltunk a 15 percre levo kolostorba. Itt kinyitottak nekunk a szentelyt (hogy hivjak ezt egy buddhista kolostorban vajon?) es korbenezhettunk, fotozni tilos. Utana visszavettuk a szandinkat - menku hideg volt az imaterem padloja.

Volt az epulet bejaratanal egy kb. 3 meter magas imamalom, az forgataskor hozzaert egy csengettyuhoz, szep hangja volt. Forgattuk ugyesen, ugyis csak ezt forgathattuk, mert az osszes tobbi normal meretu be volt bugyolalva egyenkent ujsagpapirba. Valami unnepuk lesz novemberben, akkor fogjak felavatni a vadiuj imamalmaikat. A kepen lathato (remelem, mert a kepeket kesobb teszem fel) egy szerzetes, akivel beszelgettunk, nem itt lakik, o is latogato volt.
Innen mar csak fel kellett maszni a varosba egy szinten nem tul turistas varosreszen  keresztul, szerencsere eleg hamar visszaertunk, de azt hiszem, ma sem kell altatni. Vegulis kiderult, tok folosleges a nepeket dzsippel korbevinni, ha nem riadnak vissza egy kis setatol... :)) (De nagy a pofam, hehe...)