Kedves Olvasó, igen, jó helyen jársz, ez az egykori "Indiában járunk" blog, mely mostanra átvedlett a fenti megnevezésre és több élménybeszámolónak is helyet fog adni.

2009. október 25., vasárnap

Darjeeling

Egy kis tevedesben voltam utoljara, a vonatut nem masfel nap, csak kb. 21 ora volt New Jalpaiguriba, innen lehet felmenni Darjeelingbe.
De inkabb az elejen kezdem. Tegnap reggel pontosan 7-kor kisebb zuzodast szenvedtem egy muanyag szemetlada altal. Az ugy volt, hogy iszonyatos ordibalasra es dobpergesre ebredtunk, ezert felalltam a szemetladara, hogy kilassak az ablakon es a szemet szemetlada osszerogyott alattam, en meg bent talaltam magamat a szemet kozott. Eredmeny egy nagy kek puki az also labszaramon. Nicht beszaren, nyilt serules nincsen, mozgasban nem akadalyoz, mire hazamegyunk, mar nyoma sem lesz. De legalabb meglattam volna a faszit, de nem lattam ki az ablaknak nevezett lyukon. Annyit ertettem, hogy "Hare Krishna!", de meg orditott egyebeket is a mikrofonba, mert tuti azt hasznalt az ipse egy teljes dobfelszerelessel egyutt.
Itt a szallodai szobak gyakran ablak nelkuliek egyebkent. Jol rafaztunk erre a szallasra Delhiben, utolag is elkertek tax-kent egy 100-ast a szar szobajukert, de nem erdekelt, inkabb fizettunk es elhuztunk az allomasra beadni a nagyhatikat a csomagmegorzobe, nem volt kedvunk vitatkozni, ilyenkor aztan egyik sem ert semmilyen nyelven. Persze maskor sem mindig.
Volt meg egy felorank kajalni, bevettuk magunkat a Main Bazaarba megint enni. Errol jut eszembe, elozo este is ott kajaltunk, hat, nem tudom, ha ott nem kap el senki semmit, akkor sehol. Utana egy kissrac akaszkodott rank, eleg felelmetes volt, hogy mennyire nem lehetett lerazni, mindenaron ki akarta venni a kezunkbol a najlonszatyrot, amiben keksz es viz volt. Tobb helyi ero is raszolt a gyerekre valami takarodjfelet, de nem takarodott. Aztan csak elment, amikor a nylon bekerult a taskaba. Eddig ez az egy igazan kellemetlen elmenyunk volt.
A vonat, amire felszalltunk, szuper! Negyagyas fulkeben a felso ket agyat kaptuk. Egy (most figyu!) irorszagi no volt az egyik utitarsunk na honnan? Hat Limerickbol! A limericki egyetemen dolgozik es Tipperaryben lakik, mint kesobb kiderult. A nonek elegge szofosasa volt, raadasul az angoljat alig lehetett erteni. Amugy rokonszenves, vidam termeszet, egyedul utazott, ment egy faluba vinni a gyerekeknek mindenfele cuccot az iskolaba, ami ott nincs. Kerdeztem tole, honnan az otlet, mondta, hogy tavasszal egy trecking alkalmaval ismerte meg a helyi tanitot, aki meselt a korulmenyekrol es o most segiteni akar nekik.
A masik utitars egy indiai pasi volt, jokat beszelgettunk mi negyen, hol egyikunket, hol masikunkat nem lehetett erteni...
Delutan 2-kor szalltunk fel a vonatra, kb. este 9-ig szinte megallas nelkul hordtak a kajat, a vegen mar majdnem kipukkadtunk. Perszehogy elpilledt az utazokozonseg, ejszakai almunkat egy fegyveres or vigyazta szunyokalva, a mordalyara borulva. Reggel hatkor folytatodott a trakta.
New Jalpaiguribol egy dzsippel mentunk fel Darjeelingbe nevetseges 120 rupiaert fejenkent, igaz, nem csak minket szallitott es eleg kenyelmetlen is volt a 3 oras ut.
A siksagrol indultunk ezer fokban, a szokasos mindenki mindenkit eloz es mindenfele megy, amerre lat - stilusban, mikozben veszettul dudal. Nem is rossz a rendszer egyebkent, mert ezzel a dudalassal figyelmeztetik egymast, hogy vigyazat, jovok. Csak egy kicsit hangos.
Szoval nagyon elveztuk az utat, mert nagyon erdekes es nagyon szep tajakon mentunk keresztul. Mar lent is voltak teaultetvenyek, meg mindenfele erdekes noveny, falusi bodek, kesobb aztan szerpentinek (teriszonyosok nem biztos, hogy annyira elveztek volna), hatalmas bambuszok, gyonyoru kilatas es nepek mindenfele. Az ut ritka szar, nehol teljesen szetmosta az eso (gondolom).
Mire Darjeelingbe ertunk, mar borzaszto faradtak voltunk bepreselve ketten a vezeto melle es a levego is lehult vagy 20 fokkal. Itt most olyan idojaras van, mint otthon. (Bocsi, most neztem meg, itt hidegebb van, mint otthon.) Elkezdtunk szallast keresgelni, most mar ugyesebben, mint Delhiben, de itt a nepek nem is olyan eroszakosak, mint ott. Jonehany szobat megneztunk, vegul egy egesz szepet fogtunk ki. Egy nagyon jo arc kisert ide, de tenyleg, itt pedig egy tibeti fiu a recepcios, E rogton koszont neki tibetiul.
A szobankbol nincs panorama, de rogton a szoba mellett van egy terasz, haaat, a felhomalyban is lenyugozott, kivancsi vagyok, milyen lesz holnap reggel, ha addig szet nem fagyunk, mert nincs futes (mashol sincs). A szalloda nagyon kulturalt, foleg a tobbihez kepest, mert azert eleg lepra szobakat is mutattak egynemely helyeken. Azert itt is talalkoztunk 1-2 rovarral, remelem, ezzel a rovarallomany mind be is mutatkozott. Jo, otthon is van muslinca, ha kint felejtem a kajat a konyhaban. Ezek nagyobbak voltak...
Meg vacsiztunk is tibeti kajat (thukpa - zoldseges tesztaleves) es palacsintat banannal, ittunk forro citromos mezet vagy mezes citromot? Jol atmelegitett.
Itt Darjeelingben tobb napig szandekozunk maradni, hacsak a hideg el nem kerget. Kineztunk a szalloban egy szobat a mienk mellett, ha netan abbol kikoltozne a mostani lako, majd odafigyelunk, akkor megprobaljuk megszerezni, mert csak 3 oldalrol van panoramaja a Himalaja fele (amit egyebkent ma nem lehetett latni a paratol) a nagy uvegablakain keresztul.
Majd meg jelentkezem.

3 megjegyzés:

  1. Az előbb már elküldtem valahová - szokás szerint - a megyjegyzésemet.Szóval: csak véletlenül nyitottam le ezt a blogot, mert azt hittem még a vonaton senyvedtek.Nagy meglepetés volt mindkettőtök beszámolója, de hiányolom a képeket. A szagok milyenek? Ugye milyen kicsi a világ? Beajánlhattátok volna Zs-t ennél a tanárnőnél.Zebrina lelkem,a hideg ellen is jó a "védőital". :-)))

    VálaszTörlés
  2. Lehet hogy elobb-utobb megis irigykedni fogok?Boeschke

    VálaszTörlés