A 24. óra, illetve később

Sikerült végre bepakolnom. A kézipoggyász háti majdnem nehezebb, mint a nagyháti, persze, mert teleraktam a legfontosabbakkal (bazi vastag útikönyv, okmányok, gyógyszerek, hálózsák, füldugó, nyaktartó és szemellenző, fotóscucc és egyéb kütyük, minden, ami fontos). Estére már mindent előkészítettem, de először meg kellett néznem egy filmet, közben el kellett olvasnom N. E. Jordánia-Izrael útibeszámolóját (a film elég borzalmas volt, de kíváncsi voltam a végére), aztán már csak a gyógyszereket kellett összerendezni (egyformákat egy dobozba beszorítani, hogy ne foglaljanak akkora helyet), kilogikázni a nagyháti felépítését és jöhetett a bepakolás a fenti eredménnyel. Büszke vagyok magamra, mert ruha alig van, talán sikerül megtanulni, hogy ne vigyek fölösleges cuccokat egy útra. (Vagy kihagytam valamit, de akkor az már kint is marad.) Viszont nagyon sok a gyógyszer és a nedves törlőkendő, pzs, tisztasági dolgok, meg ilyesmik. Felpróbáltam a hátikat, ha fent vannak, akkor már jó, baj csak a felvétellel lehet, le sem merem írni, mitől tartok a derekammal kapcsolatban.
A bejegyzés időpontja senkit ne ijesszen meg, még csak 1:21 van magyar idő szerint.